Az Európai Unió születése és bővülése [TK. 136-138. old.]
Marshall-terv: USA gazdasági segítsége a 2. világháború után a nyugat-európai országoknak
integráció célja: újabb háború elkerülése, szovjet veszély és az amerikai gazdasági fölény ellensúlyozása, gazdasági együttműködés, új technológiák kifejlesztése
1951. Európai Szén- és Acélközösség: Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium,
Hollandia és Luxemburg
1957. római szerződés > Európai Gazdasági Közösség: cél vámok megszűntetése, azonos gazdasági jogszabályok, munkaerő szabad áramlása; 1986-ig csatlakozott Dánia, Írország, Nagy Britannia,Görögország, Spanyolország és Portugália
1992. maastrichti szerződés > Európai Unió: politikai egységesülés
1995. schengeni egyezmény: Európai Unión belüli határok megszűnése
2002. pénzügyi unió: egy közös valutát, az euró
2004. Magyarország csatlakozása
Az európai integráció céljai, eredményei és gondjai [TK. 139-141. old.]
2021-től 27 tagország (ekkor lépett ki Nagy Britannia)
az áru, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása
pénzügyi integráció: 20 országban euró, közös, központi költségvetés (fő cél az egyenlőtlenségek felszámolása), befizetések nagyjából kétharmadát a tagállamok nemzeti jövedelemmel arányos hozzájárulásai teszik ki
Európai Bizottság, az Unió "kormánya" Brüsszelben: ellenőrzik, hogy az egyes tagállamok betartják-e
kötelezettségeiket, jogalkotási javaslatokat dolgoz ki
Európai Parlament Unió állampolgárai közvetlen, titkos választásokon választják meg, székhelye
Strasbourg, az Európai Unió Tanácsával egyenrangú társdöntéshozó
Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa): Unió másik fontos döntéshozó szervezete, ahol a tagállamokat minisztereik képviselik
Európai Tanács tagállamok állam- és kormányfőiből áll, általában stratégiai és elvi döntéseket hoz
hiányzik egy közös EU-s kül- és biztonságpolitika
Magyarország európai uniós tagsága [TK. 142. old.]
népszavazás hagyta jóvá a csatlakozást
sokkal több támogatást kapunk az EU költségvetéséből, mint amenynyit befizetünk a közösbe
támogatások pályázati úton: pl. vidékfejlesztésre és munkahelyteremtésre, energiatakarékos és
környezetbarát technológiákra való átállásra stb.
