Wilson amerikai elnök nem tudta elfogadtatni elképzeléseinek jelentős részét pl. nemzeti önrendelkezés, tartós béke
Clemenceau francia miniszterelnök -a németek meggyengítése: gyarmatok elvesztése, Elzász-Lotaringia Franciaországhoz visszakerült, ; keleti határán az újonnan létrejövő államok szereztek területeket, hatalmas anyagi jóvátétel; katonaság létszámát jelentősen csökkentették
Népszövetség létrehozása
Új határok Közép- és Kelet-Európában [TK. 81. old.]
Ausztria nem csatlakozhatott Németországhoz
Csehszlovákia létrejötte
Szerb‒Horvát‒Szlovén Királyság, későbbi nevén Jugoszlávia létrejötte
Bulgária területeket veszít
Románia megkétszerezte a területét
Oszmán Birodalom felbomlott
Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország független lesz
Lengyelország újra független lesz
sok milliió ember, főleg magyarok és németek kerülnek idegen uralom alá, kisebbségi sorsba
A magyar békedelegáció tevékenysége [TK. 82. old.]
magyar küldöttséget Apponyi Albert vezette
nemzeti önrendelkezés elve jegyében tartsanak népszavazásokat
Trianoni béke [TK. 83-84. old.]
1920. június 4-én írták alá
ország elveszítette területének kétharmadát és lakosságának közel 60 százalékát
A Felvidéket és Kárpátalját Csehszlovákiához, Erdély és a Tiszántúl keleti részét Romániához, a Délvidéket a délszláv államhoz, míg Burgenlandot Ausztriához csatolták.
minden harmadik magyar – több mint hárommillió fő – valamelyik szomszédos állam polgára lett
súlyos gazdasági következmények
korlátozva a hadsereg létszáma
jóvátételi kötelezettség
reviziós törekvések: megváltozatni a békeszerződést
A kisantant létrejötte [TK. 85. old.]
Csehszlovákia, a Szerb‒Horvát‒Szlovén Királyság és Románia katonai és politikai szövetséget
kötött egymással a magyar revíziós törekvések és a Habsburg-restauráció ellen francia támogatással
Sopron környéki népszavazás [TK. 85. old.]
1921. december lakosság kétharmada Magyarországra szavazott
Menni vagy maradni? [TK. 85-86. old.]
400000 magyar menekült az elcsatolt területekről Magyarországra, zömmel köztisztviselők, tanárok, értelmiségiek, katonatisztek
Párizs környéki békék alapelvei [TK. 79-80. old.]
veszteseket nem hívták meg a tárgyalásokra
Wilson amerikai elnök nem tudta elfogadtatni elképzeléseinek jelentős részét pl. nemzeti önrendelkezés, tartós béke
Clemenceau francia miniszterelnök a németek meggyengítését tartotta a legfontosabb szempontnak: gyarmatok elvesztése, Elzász-Lotaringia Franciaországhoz visszakerült, megtiltották a Rajna mindkét partján a német csapatok jelenlétét; keleti határán az újonnan létrejövő államok szereztek területeket, hatalmas anyagi jóvátétel; katonaság létszámát jelentősen csökkentették
Új határok Közép- és Kelet-Európában [TK. 81. old.]
Osztrák–Magyar Monarchia jogilag is megszűnt
Ausztria nem csatlakozhatott Németországhoz
Csehszlovákia létrejötte: Ausztria cseh tartományai és Magyarország szlovák területei
Szerb‒Horvát‒Szlovén Királyság, későbbi nevén Jugoszlávia létrejötte: Szerbiához kerülnek Ausztriától szlovén területek, Magyarországtól Horvátország; ide kerül Bosznia-Hercegovina is
Bulgária területeket ad át Görögországnak és Jugoszláviának
Románia megkétszerezte a területét, főleg Magyarország rovására
Oszmán Birodalom felbomlott. Elveszítette az arab többségű Közel-Keletet, de a török fegyveres ellenállás megvédte egész Kisázsiát a görögöktől
Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország független lesz, elszakadnak Oroszországtól
Lengyelország újra független lesz: területek Németországtól, Oroszországtól és a Monarchiától
sok milliió ember, főleg magyarok és németek kerülnek idegen uralom alá, kisebbségi sorsba
A magyar békedelegáció tevékenysége [TK. 82. old.]
magyar küldöttséget Apponyi Albert vezette
javasolta, hogy nemzeti önrendelkezés elve jegyében tartsanak népszavazásokat az elcsatolásra szánt területeken.
Trianoni béke [TK. 83-84. old.]
1920. június 4-én írták alá a Nagy-Trianon palotában
ország elveszítette területének kétharmadát és lakosságának közel 60 százalékát
A Felvidéket és Kárpátalját Csehszlovákiához, Erdély és a Tiszántúl keleti részét Romániához, a Délvidéket a délszláv államhoz, míg Burgenlandot Ausztriához csatolták.
minden harmadik magyar – több mint hárommillió fő – valamelyik szomszédos állam polgára lett
súlyos gazdasági következmények: bányakincsek, termőterületek, vasútvonalak, piacok elvesztése stb.
korlátozva a hadsereg létszáma
jóvátételi kötelezettség
reviziós törekvések: megváltozatni a békeszerződést
A kisantant létrejötte [TK. 85. old.]
Csehszlovákia, a Szerb‒Horvát‒Szlovén Királyság és Románia katonai és politikai szövetséget
kötött egymással a magyar revíziós törekvések és a Habsburg-restauráció ellen francia támogatással
Sopron környéki népszavazás [TK. 85. old.]
osztrákok a magyar fegyveres ellenállás miatt nem tudták megszáálni Burgerlandot
1921. december lakosság kétharmada Magyarországra szavazott; Sopron a döntésért a „leghűségesebb város” (Civitas Fidelissima) címet érdemelte ki
Menni vagy maradni? [TK. 85-86. old.]
400000 magyar menekült az elcsatolt területekről Magyarországra, zömmel köztisztviselők, tanárok, értelmiségiek, katonatisztek
Német békeszerződés
Gyarmatok. Afrikai gyarmataikat Franciaország, Nagy-Britannia, Dél-Afrika, Portugália és Belgium kapta; Csendes-óceániai területeit Japán, Ausztrália és Új-Zéland
Franciaországhoz: Elzász-Lotharingia
Lengyelországhoz: Nyugat-Poroszország, Posen stb. elcsatolva; Felső-Szilézia egy része népszavazással
Dániához: Észak-Schleswig népszavazással
Belgiumhoz: kisebb területek utólagos népszavazással
egyes területek a népszavazás után Németországnál maradnak
Rajna-vidék: megtiltották Németországnak, hogy a Rajna bal partján, illetve a folyó jobb partjának 50 kilométeres körzetében bármilyen katonai tevékenységet végezzen
katonai korlátozások: hivatásos hadsereget tart fenn, melynek létszáma legfeljebb 100 000 főből áll, megszünteti az általános hadkötelezettséget; nem tart állományban nehézfegyvereket, tengeralattjárókat, harckocsikat és csatahajókat, vegyifegyvereket, repülőket
jóvátétel: 1921-ben 132 milliárd márkában határozták meg, ami 31,4 milliárd amerikai dollárnak avagy 6,6 milliárd angol fontnak felelt meg (2019-es árfolyamon számolva 442 mrd $, 284 mrd £)
Osztrák békeszerződés
az osztrák örökös tartományokon kívül elveszít minden területet: Csehszlovákia (Csehország, Morvaország, Szilézia), Lengyelország (Galicia), Romámia (Bukovina), Olaszország (Isztria tengerpart)
Osztrák örökös tartományok egy része elcsatolva: Olaszország (Dél-Tirol), Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (Alsó-Stájerország, Krajna és Karintia egy része )
Megtiltották, hogy Ausztria a Népszövetség beleegyezése nélkül egyesüljön Németországgal vagy Magyarországgal. Megtiltották a királyság visszaállítását.
Burgerland Magyarországtól Ausztriához került
30 000 főben korlátozták Ausztria haderejét
Magyar békeszerződés
1919. január 29-én a balassagyarmati polgárok Vizy Zsigmond százados katonáihoz csatlakozva fegyvert fogtak, s kiverték a megszálló cseheket, akik az Ipoly völgyében vezető vasútvonal megszerzésével, az alakuló Csehszlovákia határainak még délebbre tolásával próbálkoztak. Balassagyarmat ezzel kiérdemelte a Civitas Fortissima, azaz a „legbátrabb város" megtisztelő címet.
1920. augusztus 1-jén az őrségi Kerca határőrei a két falu felkelt népével összefogva kiűzték a szomszédos Szomoróc községet megszálló szerb–horvát–szlovén csapatokat. A fegyverrel kinyilvánított akarat eredményeként – hosszas tárgyalás után – 1922. február 9-én Szomoróc visszatérhetett Magyarországhoz.
az Ausztriának ítélt országrészen Vas vármegye szombathelyi járásában kitört zendülés ill. tiltakozás nyomán tíz határmenti, németek és horvátok lakta falu – Felsőcsatár (egykor Alsó- és Felsőcsatár), Horvátlövő, Narda (egykor Kis- és Nagynarda), Ólmod, Pornóapáti, Szentpéterfa, Vaskeresztes (egykor Német- és Magyarkeresztes) – osztrák fennhatóság alatt megtartott népszavazás után 1923. január 10. és március 9. között átkerült Magyarországhoz, Szentpéterfa ezzel kiérdemelte a „leghűségesebb magyar község” címet. Eredetileg Rendek (Liebing) és Rőtfalva (Rattersdorf) kerültek volna Magyarországhoz, de ezen községeket osztrák kérésre elcserélték Szentpéterfa és Ólmod községekre;
Katonai rendelkezések: meg kellett szüntetni az általános hadkötelezettséget, összesen 35 000 fővel (1 750 fő tiszt és 1 313 altiszt, a többi sorkatona). A szerződés megtiltotta vezérkar felállítását, hadsereg és hadtest szintek megszervezését. A fegyverzet terén 40 250 puskát, 525 géppuskát, 140 aknavetőt és 105 tüzérségi löveget engedélyeztek.[51] A hadseregnek páncélozott járművei és repülőgépei sem lehettek. A dunai flottilla összesen három felderítő századdal rendelkezhetett. Nem engedélyezték repülőgépek és hadihajók gyártását. Az adriai hadiflottát elkobozták az olaszok részére. A békeszerződés katonai rendelkezéseinek végrehajtását 1927-ig a Magyarországra delegált Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság ellenőrizte
Jóvátétel: Jóvátételi Bizottsága állapította meg a fizetendő összeget 1923-ban. Ez az összeg 200 millió aranykoronára rúgott, amelyet az eredeti ütemezés szerint még az 1940-es években is fizetni kellett volna.
Kettévágott települések: Komárom, Nagylak, Somoskő, Sátoraljaújhely, Balassagyarmat stb.
Fiumét az új délszláv állam kapta meg, majd 1919-ben olasz szabadcsapatok szállták meg, 1922-ben szabad városnak nyílvánítják, majd nagy része 1924-ben Olaszország része lett
Wilsoni 14 pont
A titkos diplomácia megszüntetése
tengeri hajózás szabadsága
A nemzetközi kereskedelem egyenlősége, a gazdasági korlátozások megszüntetése
A fegyverkezés csökkentése
A gyarmati igények pártatlan rendezése
A központi hatalmak által megszállt orosz területek kiürítése
Belgium szuverenitásának helyreállítása
A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotaringia Franciaországhoz csatolása
Az olasz határoknak a nemzeti elv alapján való kiigazítása
Az Osztrák–Magyar Monarchia népei autonóm fejlődésének biztosítása
Románia, Szerbia és Montenegró kiürítése, Szerbiának tengeri kijárat juttatása, a balkáni államok határainak a nemzeti választóvonalak szerinti átrendezése
Az Oszmán Birodalom alatt élő népek autonóm fejlődésének biztosítása és a Dardanellák megnyitása
Független, tengeri kijárattal bíró lengyel állam létrehozása
A nemzetek általános összefogása a politikai függetlenség és területi sérthetetlenség biztosítására
Török békeszerződés
megfosztotta az Oszmán Birodalmat területeinek körülbelül a 3/4-étől
Kelet-Thrákia és Szmirna környéke a szerződés szerint a görögöket illette, Kelet-Anatóliában létrejött volna egy független örmény állam, Szíria és Libanon francia mandátumterület lett, a Boszporusz nemzetközi ellenőrzés alá került, a britek kapták a mandátumjogot Palesztinában, Transzjordániában és Irakban. Moszultól északra a kurdok autonóm területet kaptak
Fegyveres ellenállással új, kedvezőbb békeszerződést sikerült elérniük
Wilson
Clemenceau
Apponyi Albert
