1939. szeptember 1. németek megtámadják Lengyelországot villámháborús stratégiával (harckocsik, légierő), Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak
szovjet csapatok benyomultak Lengyelország keleti részébe.
Szovjetunió megszerezte a balti országokat és megtámadta Finnországot, területeket szerzett Romániától
Németország nyugati terjeszkedése [TK. 136-138. old.]
franciák védelemre rendezkednek be, nyugati fronton nincsennek komolyabb harcok ("furcsa háború")
1940. áprilisa németek lerohanták Dániát és Norvégiát
1940. májusa a németek megkerülve a Maginot-vonalat elfoglalták Hollandiát és Belgiumot, majd Franciaországot
Winston Churchill vezetésével az angolok továbbra is ellenálltak, övék a legerősebb flotta
angliai csata: a németek sikertelenül próbálták kivívivni a légifölényt Anglia felett, ezért letettek a partraszállásról
1940. nyara Olaszország megtámadta Görögországot és Egyiptomot, de megállították őket, ezért német segítségre szorultak
A Szovjetunió megtámadása [TK. 138-139. old.]
1941. április németek elfoglalták Jugoszláviát és Görögországot
1941. június 22. németek megtámadják a Szovjetuniót, csak Moszkva alatt sikerült megállítani őket decemberben
Az atlanti csata [TK. 139. old.]
Roosevelt amerikai elnök küldött tengeri úton létfontosságú utánpótlást Angliának
a német tengeralattjárók rendszeresen támadták ezeket a szállítmányokat
USA hadbalépése [TK. 140. old.]
1940. szeptember háromhatalmi egyezmény: Németország, Olaszország, Japán
Japán nagy terjeszkedésbe kezdett a Csendes-óceánon, válaszul az USA leállította az olajszállítást nekik
1941. december 7-én Japán megtámadta az USA-t Pearl Harbornál
a japánok elfoglalták a Fülöp-szigeteket, Indonéziát, Burmát stb.; Indiát és Ausztráliát veszélyeztették.
USA rengeteg hadianyagot szállított a Szovjetuniónak
A tengelyhatalmak veresége [TK. 141-143. old.]
Vörös Hadsereg 1943 elején súlyos vereséget mért a németekre Sztálingrádnál, 1944-re teljesen kiszorították az országukból a német csapatokat. Románia és Bulgária átállt az oldalukra
1943. angol-amerikai csapatok szállnak partra Dél-Olaszországban, Mussolini északra szorul vissza
1944. június 6-án az angol-amerikai csapatok partraszálltak Normandiában és felszabadították Franciaországot
1945. áprilisában az Elba-folyónál találkoztak a szovjet és az angol-amerikai csapatok, Németország 1945. május 8-án kapitulált
Európa felosztása [TK. 143-144. old.]
Kelet-Közép-Európát az angolszász hatalmak átengedték a szovjeteknek
1945. február jaltai konferencia (Sztálin, Roosevelt, Churchill): Németország és Berlin megszállási övezetekre osztása
Háború vége a Csendes-óceánon [TK. 144-145. old.]
Németország legyőzését követően az Amerikai Egyesült Államok minden erejével Japán ellen fordult és sorra visszafoglalta a a japánok által elfoglalt területeket
1945. augusztus Truman, az új amerikai elnök atombomba bevetése mellett döntött: Hirosima, Nagaszaki
1945. szeptember 2-án Japán is letette a fegyvert
A német–szovjet megegyezés és következményei
katyńi mészárlás: 1939 szeptemberében a Vörös Hadsereg közel 250 000 lengyel katonát ejtett hadifogságba, köztük mintegy 15 ezer tisztet és tiszthelyettest. A foglyokat táborokba hurcolták, majd a szovjet belügyi szervek 1940 tavaszán közel 20 ezer embert (többek között tiszteket, értelmiségi foglalkozásúakat) végeztek ki Katyń közelében. A tömegsírokat a német hadsereg tárta fel 1943-ban, de a szovjet vezetés 1990-ig a németeket vádolta a gyilkosságokkal.
Besszarábia és Észak-Bukovina: ezeket a területeket az első világháború után Románia elszakította Oroszországtól. 1940 júniusában egy szovjet ultimátum nyomán a román kormány kivonta csapatait innen mert nem akart háborút
szovjet-finn "téli" háború (1939. november – 1940. március): a szovjetek területi követeléseit is tartalmazó ultimátumát a finn kormány elutasította, a Vörös Hadsereg megtámadta az országot, a tapasztalatlan tisztek által vezetett szovjet alakulatok súlyos veszteségeket szenvedtek a terepviszonyokhoz és az időjáráshoz jobban alkalmazkodó finn csapatoktól; de végül győzött a szovjet túlerő. Anglia és Franciaország tervezte, hogy katonai segítséget küld a finneknek, de erre végül nem került sor. Finnország területének 10%-áról, mintegy 40 000 km2-ről kellett lemondania, az ott élő mintegy félmillió embert Finnország más területeire telepítették, e az elcsatolt területek miatt az ország stratégiai helyzete nagyon meggyengült.
Németország nyugati terjeszkedése
Dánia minimális ellenállás után gyorsan megadta magát, hogy megkíméljék a polgári lakosságot, a németek megszállása nem volt szigorú, a dán király is a helyén maradhatott
Norvégia: keményebben próbált ellenállni, angol-francia csapatok segítették őket, de végül győzött a német túlerő, a király elmenekült, németbarát kormány került hatalomra Quisling vezetésével. A németeknek fontos volt az ország a svéd vasércszállítmányok miatt és mert a fjordok remek tengeralattjáróbázisokat biztosították, ill. meg akarták előzni, hogy az angolok szállják meg az országot.
Hollandia: négy napos kis veszteséggel járó harc után mivel a hollandok stratégiai helyzete reménytelennek tűnt, a további bombázásokat (Rotterdam) elkerülendő a holland kormány a megadás mellett döntött, a királynő elmenekült
Belgium: erősebb és hosszabb ellenállás angol-francia segítséggel, de a németek a nagyon fontos Eben-Emael erődöt már a hadjárat legelején elfoglalták
Ardennek hegységen keresztül érkező páncálos támadás váratlanul érte a franciákat, mert nem feltételezték, hogy itt át tud törni egy nagyobb páncélos haderő
dunkerque-i evakuálás: több százezer angol és francia katona rekedt az oceán partján a körülzárt dunkerque-ben, de nagy részüket végül sikerült Angliába menekíteni
1940. június 22. francia fegyverszünet: ország északi részét a belgiumi katonai kormányzóság alá rendelték, az északi és nyugati rész német megszállás alá került, míg délen létrejött egy névleg önálló francia állam, amelyet a kormány székhelyéről Vichy-Franciaországnak neveztek. A vichy kormányzat vezetője Petain volt, a franciák egy része folytatta titokban az ellenállást, amit Angliából de Gaulle írányított.
A Szovjetunió megtámadása
Romániában Antonescu tábornok 1940 őszétől mindenben támogatta Berlin törekvéseit, és rövidesen a bolgár és a jugoszláv kormány is csatlakozott a tengelyhatalmakhoz. Csakhogy Jugoszláviában rövidesen politikai fordulat történt. Tömegtüntetések nyomán megbukott a németbarát kabinet. Jugoszlávia német és olasz megszállása után formailag független lett Horvátotszág.
Szovjetunió megtámadásában részt vett Olaszország, Románia, Szlovákia, Horvátoország, Finnország és Magyarország is
1941 őszére a német támadó erők északon Leningrádig törtek előre, ahol hosszú (mintegy 900 napig tartó) blokád alá vették a várost.
Mivel a német szövetséges Japán nem támadta meg a Szovjetuniót, lehetősége volt Szibériából csapatokat átcsoportosítani a németek ellen
A tengelyhatalmak veresége
1942. június Midway-szigetek: nagy amerikai győzelem a Japánok felett
1942. október az egyiptomi El-Alamen-nél az angolok Montgomery vezetésével megállították Rommel német-olasz seregét, később nyugat felé ellentámadásba lendültek
Eisenhower vezetésével amerikai csapatok szálltak partra Észak-Nyugat Afrikában, akik kelet felé szorították a német-olasz csapatokat, akik 1943 tavaszán letették a fegyvert
1943. július kurszki csata: nagy szovjet győzelem a németek felett
Olaszország: az angolszász partraszállás után kormányváltás, fegyverszünet kérése, Mussolini letartoztatása; de a németek megszállják az ország északi részét és kiszabadítják Mussolinit; az angolszászok előrenyomulása csak nagyon lassan haladt észak felé (pl. hónapokig tartó állóháború alakult ki Monte Cassinónál)
1944 augusztus végén – amikor a Vörös Hadsereg benyomult az Románia területére – I. Mihály román király letartóztatta Antonescu tábornokot, és az uralkodó Romániát a szövetségesek oldalára állította át. Ezzel összeomlott a németek délkeleti frontvonala. Hamarosan Bulgáriában is kormányváltás, ők szintén átállnak a szovjetek oldalára. Jugoszlávia területét a kommunista Joszip Broz Tito által vezetett partizánhadsereg nagyrészt önerőből szabadította fel
1944. szeptember Finnország beszünteti a harcot
1944. október a németek kiűritik Görögországot, angol csapatok szállnak partra
Kína: a háború utolsó hónapjában a szovjet csapatok is sikeresen beavatkoztak a mandzsúriai hadszíntéren Japán ellen
Churchill
de Gaulle
Eisenhower
Hirohito
Malinovszkij
Rommel
