A demokrácia és a piacgazdaság kiépítése [TK. 60-61. old.]
érvényesült a hatalommegosztás elve
legfőbb hatalmi szerv a demokratikusan megválasztott országgyűlés (törvényhozás stb.)
legtöbb parlamenti képviselővel rendelkező párt vagy koalíció alakíthat kormányt, amely a végrehajtó hatalom feje
ellenzék: kormányt nem támogató pártok
államfő, a köztársasági elnök Magyarország legfőbb közjogi méltósága, személyét az országgyűlés választja
parlament törvényeket hozott az állami tulajdon magánkézbe adásáról, a privatizációról
a külföldi vállalatok is elkezdték megvásárolni a magyar cégeket
részleges kárpótlás: a kommunizmus károsultjai kárpótlási jegyet kaptak
A többpártrendszer működése [TK. 61-64. old.]
MDF, KDNP és a FKGP: jobboldali, nemzeti és keresztény politikai irányvonal
SzDSz és Fidesz: liberális pártok, nagyon fontosak nekik a demokratikus szabadságjogok
MSzP: baloldali párt
a kormánynak a gazdasági nehézségek komoly népszerűségvesztést okoztak
1993. decemberében meghalt Antall József, utóda: Boross Péter
1994-es választásokon az MSZP kapta a legtöbb szavazatot
Horn Gyula lett a miniszterelnök, koalicióra lépett az SzDSz-szel
Fidesz népnemzeti irányzathoz csatlakozott, és a jobboldalon találta meg a helyét.
Bokros-csomag: népszerűtlen, megszorító intézkedések a válság kezelésére
1998-ban a Fidesz és a vele összefogó FKGP és MDF kerültek hatalomra. Orbán Viktor lett a miniszterelnök
2002-2010: MSzP-SzDSz- kormány, Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc, végül Bajnai Gordon a miniszterelnök
2010-től Fidesz-KNDP kormány, Orbán Viktor a miniszterelnök
Gazdasági válság és felzárkózás – vesztesek és nyertesek [TK. 65-67. old.]
ipari és a mezőgazdasági termelés visszaesése, a munkanélküliség növekedése és a jelentős mértékű infláció
megszűnik a legtöbb állami nagyvállalat, a magántulajdon lesz a meghatározó
Rengeteg cég megszűnik, az államszocializmus alatt támogatott szektorok (például bányászat ,nehézipar) nagy részét leépítették
Jelentős volt a külföldi tulajdonosok aránya, külföldi cégek gyárakat, üzemeket telepítettek Magyarországra
mezőgazdaságból élők száma csökkent, és a munkavállalók egyre kisebb része volt kétkezi munkás. Nőtt a diplomás értelmiségiek és a hivatali munkát végzők száma. Egyre többen dolgoztak a szolgáltatásokban is.
a lakosság többségének a reáljövedelme csökkent. A szegények száma látványosan nőtt. A társadalom egyre inkább kettészakadt a jövedelmi különbségek miatt.
Magyarország NATO-tagság [TK. 67-68. old.]
1991-ben kivonultak az országból a szovjet csapatok, megszűnt a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa