apja, Géza halálát követően 997-ben lett nagyfejedelem
uralmát Koppány, Géza legidősebb rokona nem ismerte el, de István nyugati lovagok segítségével legyőzi
1000 karácsonyán Istvánt Székesfehérvárott megkoronázták a II. Szilveszter pápától kapott koronával
később hatalma megszilárdítása érdekében le kellett győznie előbb az erdélyi területek (gyulák családja), majd a Maros-vidék urát (Ajtony)
Egyházszervezés [TK. 115. old.]
10 püspökség alapítása ebből kettő érsekség: Esztergom (az egyház hazai központja) és Kalocsa
tized bevezetése, kötelező vasárnapi templombajárás
10 falunak kell egy templomot építenie
mindenkinek meg kell keresztelkednie, pogány szokások tilalma
Államszervezés [TK. 116. old.]
ország földbirtokállományának kétharmada az uralkodóé
az országot vármegyékre osztották, amelyek élén a király által kinevezett ispán állt
az ispánok beszedték az adókat, bíráskodtak, vezették a vármegye katonaságát
István ezüstpénzt, dénárt veretett
a király két törvénykönyvet adott ki
Külpolitika
békére törekedett
legyőzik az Erdélyre törő besenyőket
1030. sikerrel verjük vissza II. Konnrád német császár támadását
Trónutódlás [TK. 116-117. old.]
egyetlen fiát, Imre herceget igyekszik felkészíteni jól az uralkodásra (Gellért püspök nevelte, Intelmek c. mű a helyes uralkodásról), de balesetben elhunyt
A kereszténységet elutasító unokatestvérét, Vazult megvakították, Vazul fiait (András, Béla és Levente) száműzték
kijelölt utód: István unokaöccse, Orseolo Péter
1038. István halála
Koppány
nőül kérte az Géza özvegyét Saroltot a sztyeppei rokonházasság (levirátus) szokása alapján
Árpád leszármazottja volt, István távoli rokona, mint az Árpád-ház legidősebb tagja követelte magának a hatalamat (szeniorátus elve, sztyeppei népeknél általános)
a somogyi hercegség ura volt
egye források szerint felvette a bizánci kereszténységet
Géza Istvánt jelölte utódjának elsőszülöttség elve alapján
a Veszprém közelében lezajlott csatában Koppány is elesett, testét felnégyelték és négy várra kitűzték
Egyházszervezés
nyugati uralkodókhoz hasonlóan a István mint király nevezte ki a püspököket (nem a pápa)
jelentős földadományokat kapott az egyház
folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését, fölépíttette az esztergomi székesegyházat, a székesfehérvári koronázóbazilikát és az óbudai Szent Péter és Pál-templomot.
kolostor épült pl. Zalaváron, Pécsváradon, Bakonybélen; veszprémvölgyben bizánci keresztény apácáknak épült zárda
Államszervezés
nem volt mai értelemben vett főváros, mivel a királyi udvartartásnak nem volt állandó székhelye. A uralkodó egymás után járta végig udvarházait, eltöltve valamennyi időt mindegyikben, felélve az ott felhalmozott javakat, közben intézve a kormányzati feladatokat, ítélkezve a helyi peres ügyekben.
Székesfehérvárnak az ország írányításában központi szerep jutott: törvényhozás, koronázás, királyok temetkezése, bíráskodás oklevelek kiadása
Istvánnak kancelláriája is volt, ahol az okleveleket kiállították
Királyi Tanács: főurakból és főpapokból álló királyi tanácsadó testület, István alatt nem volt igazi hatalma
nádor: a legfontosabb tisztség, a királyi birtokok felügyelője, a királyi udvar bírája
Szent István király intelmei Imre herceghez
hit őrzése, az alattvalóknak való példamutatás, az eretnekségről való elfordulás
egyházat védelmezni kell
a főpapoknak kijáró tisztelet
főemberek és vitézek, katonák nem hajthatók szolgasorba
türelemmel és irgalommal kell ítélkezni.
arra ösztönzi fiát, hogy gyámolítsa az udvarába érkező jövevényeket …"Mert az egy nyelvű és egy szokású királyság gyenge és esendő"...
sohase veszítse szem elől az általa hozott törvényeket és feltétel nélkül kövesse szokásait.
gyakorolja a kegyességet, az irgalmasságot, a türelmet, az erőt, az alázatosságot, a mértékletességet, a szerénységet, a becsületességet és szemérmességet