A kétpólusú világ megszűnése és a rendszerváltoztatás Magyarországon

A Szovjetunió és a szocialista rendszer országainak válsága [TK. 44-45. old.]

• 1980-as években az USA és a Szovjetunió közötti hidegháborús szembenállás fokozódottaz USA elnöke, Ronald Reagan újabb jelentős fegyverzetfejlesztési programot hirdetett
• Szovjetunió gazdaságilag nem bírta a fegyverkezési versenyt
• szocialista országokban nőtt az elégedetlenség (áruhiány, szabadság hiánya); aminek a letörésére már nem mertek erőszakos eszközöket bevetni.
• Brezsnyev 1982-ben bekövetkezett halála után a nagyon idős szovjet vezetők nem akartak és nem tudtak érdemi változásokat hozni
• majd Gorbacsov próbált mérsékelt reformokat bevezetni: gazdaság technológiai fejlesztése, nyugati gazdasági kapcsolatok erősítése, a diktatúra enyhítésé és a politikai jogok kiszélesítése

A válság következményei Kelet-Közép-Európában [TK. 45-46. old.]

• a kelet-közép-európai szocialista államokban az óriási külföldi hitelek ellenére is romlott a helyzet: pl. a egészségügyre, lakásépítésre, szociális kiadásokra sem jutott elég pénz, ami egyre nagyobb elégedetlenséget és ellenállást váltott ki
• 1978-ban lengyel pápát választottak: II. János Pál
• a romló életkörülmények miatt 1980-ban Lengyelországban tömeges sztrájkok kezdődtek, Szolidaritás néven független szakszervezet alakult
• 1981. szükségállapotot* vezettek be Lengyelországban, a Szolidaritást betiltották

Az ellenzék megszerveződése Magyarországon [TK. 47-48. old.]

• Magyarországon az 1980-as évek elején a társadalom egyre szélesebb rétegei érzékelték, hogy +az életszínvonal-emelkedésre alapozott politikai alku többé nem érvényes
• a létrejövő ellenzéknek két irányzata volt: népi-nemzeti és demokratikus; mindkettő demokráciát és többpártrendszert akart<
• szamizdat: engedély nélkül nyomtatott könyv, illegális politikai irodalom
• 1987-ben Lakiteleken a népi-nemzeti irányvonal képviselői találkozót szerveztek. Megalakították a Magyar Demokrata Fórumot (MDF);
• demokratikus ellenzék létrehozta a Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz). Újjáalakult néhány történelmi párt is: pl. Kisgazda Párt (FKGP) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)
• tüntetések: rendszerváltásért, a romániai falurombolás és a bős-nagymarosi vízlépcső ellen

Rendszerváltoztatások Kelet-Közép-Európában [TK. 48-50. old.]

• A Szovjetunió súlyos pénzügyi-gazdasági válságát a Gorbacsov-féle reformok sem oldották meg
• 1991-re kivonták a teljes szovjet haderőt a térségből, megszűnt a Varsói Szerződés
• 1989-ben mindenhol megkezdődött rendszerváltoztatás, azaz a kommunista pártok egyeduralma megszűnt.
• Lengyelországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon az ellenzék megegyezett a hatalommal, többpárti választásokat tartottak
• Romániában Ceaușescu diktatúráját 1989 decemberében forradalom söpörte el
• NDK: 1989-ben a berlini falat ledöntötték, 1990 októberében egyesült a kettéosztott Németország

A tárgyalásos rendszerváltoztatás Magyarországon [TK. 50-53. old.]

• 1988 tavaszán felmentették Kádár Jánost pártfőtitkári tisztségéből, utóda Grósz Károly lett (1987-től miniszterelnök), aki gazdasági reformokat akart, de ragaszkodott a párt egyeduralmához
• a párton belül a reformkommunisták segítségével olyan törvények születtek, amelyek segítették a piacgazdaság és az új, demokratikus rendszer kialakulását pl. 1989 februárjában az egypártrendszer megszűnt
• 1988. végén Grósz Károlyt leváltották, új miniszterelnök Németh Miklós, külügyminiszter: Horn Gyula
• a magyar kormány lebontatta a vasfüggönyt, kiengedte az NDK-s menekülteket Ausztriába
• 1989 januárjában Pozsgay Imre 1956-ot népfelkelésnek nevezte a rádióban.
• 1989. június 16-án újratemették Nagy Imrét és kivégzett társait; Kádár János elhunyt
• 1989. március 15-én az ellenzék közösen fogalmazta meg az új 12 pontot, a rendszerváltoztatás programját
• 1989 elején az új pártokból szerveződött meg az Ellenzéki Kerekasztal
• 1989 nyarán létrejött a Nemzeti Kerekasztal: az MSZMP és az ellenzék tárgyalt a békés rendszerváltás érdekében
• 1989.szeptember–októberben az országgyűlés új törvényeivel (pl. új alkotmány) megteremtette a jogi feltétele a többpárti demokrácia kialakításának
• 1989. október elején MSZMP feloszlatta önmagát, utóda a Magyar Szocialista Párt (MSzP)
• megszüntették a Munkásőrséget; 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, Szűrös Mátyás lett az ideiglenes köztársasági elnök

Az első szabad országgyűlési és önkormányzati választás. Antall József kormánya [TK. 53-54. old.]

• 1990 tavaszán tartott többpárti országgyűlési választásokat az MDF nyerte
• Antall József (MDF) lett a miniszterelnök
• kormánypártok: MDF, FKGP, KNDP
• ellenzék: SzDSz, Fidesz, MSzP
• Gönz Árpád (SzDSz) lett a köztársasági elnök
• 1990 októberében megtartották az önkormányzati választásokat

A kétpólusú világ megszűnése [TK. 54-55. old.]

• Szovjetunión belül felerősödtek a nemzeti ellentétek és a függetlenségi törekvések; feloszlatták a Szovjetunió Kommunista Pártját, majd 1991. decemberében felbomlott a Szovjetunió
• az ország szétesését és a demokratikus átalakulást sikertelenül próbálta megakadályozni a Gorbacsov-ellenes kommunista vezetők 1991 augusztusi katonai puccsa