Összefoglalás

Nevek

  • Batthyány Lajos: az első felelős magyar kormány miniszterelnöke 1848-ban
  • Szemere Bertalan: a második felelős magyar kormány miniszterelnöke 1849-ben
  • Andrássy Gyula: az harmadik felelős magyar kormány miniszterelnöke 1867-ben
  • Görgey Arthúr: magyar hadvezér a szabadságharcban, ő teszi le a fegyvert Világosnál
  • Bem József: magyar tábornok a szabadságharc, nagy sikereket ért el Erdélyben
  • Jellasics: horvát bán, 1848-ban megtámadja Magyarországot
  • Kossuth Lajos: a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, Pesti Hírlap főszerkesztője, 1849. nyarán kormányzó-elnök
  • Deák Ferenc: a Batthyány-kormány igazságügyminisztere, a paaszív ellenállás vezetője, a kiegyezés létrehozója
  • Széchenyi István: a Batthyány-kormány közlekedési minisztere
  • Eötvös József: a Batthyány-kormány oktatási minisztere
  • Mészáros Lázár: a Batthyány-kormány hadügyminisztere
  • Petőfi Sándor: Fiatal Magyarország (márciusi ifjak) egyik vezetője
  • Jókai Mór: Fiatal Magyarország (márciusi ifjak) egyik vezetője<
  • István nádor: a magyarokat támogató Habsburg-főhereceg
  • V. Ferdinánd: magyar király 1835 és 1848 között
  • Ferenc József: magyar király 1848 és 1916 között<
  • Haynau: osztrák hadvezér a szabadságharcban, a szabadságharc utáni megtorlás írányítója
  • Klapka György: magyar hadvezér a szabadságharcban, Komárom védője
  • Metternich: osztrák államkancellár

Évszámok

  • 1848. március 15.: pesti forradalom
  • 1867: kiegyezés
  • 1867: Ferenc József magyar királlyá koronázása
  • 1849. október 6.: 13 magyar tábornok kivégzése Aradon
  • 1830-1848: a reformkor időszaka
  • 1844: a magyar lesz a hivatalos nyelv
  • 1830: megjelenik Széchényi Hitel c. műve
  • 1849. augusztus 13.: világosi fegyverletétel
  • 1848. áprlis 11: V. Ferdinánd szentesíti az áprilisi törvényeket

Fogalmak

  • Unió: Erdély és Magyarország egyesítése
  • népképviseleti országgyűlés: meghatározott vagyonnal rendelkező férfiak választhattak képviselőket származásra való tekintet nélkül
  • közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy
  • passzív ellenállás: a szabadságharc után az osztrák hatóságokkal való minden együttműködés megtagadása
  • örökváltság: a jobbágy pénzzel megváltja a jobbágyi terheit és megvásárolja a jobbágytelkét
  • önkéntes örökváltság: szükséges a földesúr beleegyezése
  • kötelező örökváltság: nem szükséges a földesúr beleegyezése (Wesselényi Miklós)
  • kötelező örökváltság állami kárpótlással: nem a jobbágynak kell kifizetni az összeget, hanem az államnak
  • Isaszeg: nagy magyar győzelem a tavaszi hadjáratban
  • Komárom: az ország legerősebb erődítménye, a szabadságharc alatt végig magyar kézen
  • ősiség törvénye: a nemesek nem rendelkezhettek szabadon a földjükkel, pl. nem adhatták el
  • Védegylet: tagjai megfogadták, hogy 6 évig nem vásárolnak külföldi árút, ha van belőle magyar is; egyik vezetője Kossuth

Helyszínek

  • Pákozd: itt állítják meg Jellasics támadó csapatait a magyarok
  • Temesvár: vereség az osztrák csapatoktól 1849. augusztusában
  • Világos: itt teszi le a fegyvert Görgey az orosz csapatok előtt
  • Debrecen: 1848 végén ide menekül a magyar országgyűlés és a kormányzat
  • Isaszeg: nagy magyar győzelem a tavttaszi hadjárat alatt
  • Pozsony: az utolsó rendi orazággyűlés helyszíne
  • Pest: itt nyílik meg az első népképviseleti országgyűlés

Esszékérdések, kiesszék

  • Széchényi politikai programja
  • Április törvények
  • rendi országgyűlések működése
  • jobbágykérdés a reformkorban
  • Széchényi gyakorlati munkássága
  • Kossuth politikai programja
  • A magyar nyelv és a nemzeti kultúra a reformkorban
  • 12 pont
  • Függetlenségi nyilatkozat
  • Önkényuralom