1993-tól nemzetiségi önkormányzatok Magyarországon
2011. nemzetiségi törvény Magyarországon
2014. nemzetiségi szószóló Magyarországon
1991. Ukrajna létrejötte
1993. Szlovákia létrejötte
1946-1948: magyarországi németek kitelepítése
Személyek
Márton Áron püspök: magyar nemzetiségi vezető Romániában
Esterházy János gróf: magyar nemzetiségi vezető Csehszlovákiában, Szlovákiában
Fogalmak
szórvány: szigetszerűen találunk magyarlakta településeket, vagy az egyes településeken csak kisebbségi arányban vannak jelen magyarok
asszimiláció: beolvadás a többségi nemzetbe
porrajmos: roma holokauszt
oláhcigányok: magyarul és cigányul beszéló romák
beások: magyarul és románul beszélő romák
Egyéb
2011-ben elfogadott nemzetiségi törvény szerint a Magyarországon honos nemzetiségek: bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán
hagyományos roma foglalkozások: kovács, lókereskedő, teknőkészítő, vályogvető, edényjavítás, késélezés
határon túli magyarság létszáma Trianon idején és most
magyarországi romák létszám a 2011-es népszámlálás szerint és valójában
asszimiláció okai: többségi nyelven folyó oktatás, vegyes házasságok, telepítési politika
a magyarság két nagy tömbje: Központi tömb: mai Magyarország, illetve a szomszéd országokhoz tartozó határ menti térségek (pl. Szlovákiában a Csallóköz, Romániában a Partium); Székelyföld Erdélyben (Romámia), autonomiára törekszik sikertelenül
Nemzetiségi arányokat, határokat befolyásoló események
1920: trianoni békeszerződés, területeket veszít magyarország
1938-1941: revízió, területeket kap vissza Magyarország
1947: párizsi békeszerződés, Magyarország ismét elvesztette a visszerzett területeket