nacionalizmus: nemzeti közösség felemelése és védelme
cél: független, önálló nemzetállam
közös nyelv és kultúra, nemzeti jelképek
Olasz egység
1859. a Szárd Királyság megszerezte a Habsburg Birodalomtól Lombardiát
Garibaldi elfoglalta Dél-Itáliát
egységes Olaszország
1870. Róma megszerzése
Német egység
1866. Poroszország legyőzi a Habsburg Birodalmat
porosz győzelem Franciao. felett: Elzász-Lotharingia megszerzése
1871. egységes Németo. porosz vezetéssel: I. Vilmos császár, Bismarck miniszterelnök
Balkán-félsziget
Oroszág és Osztrák‒Magyar Monarchia versengése
Oroszo. célja: a török tengerszorosok mgszerzése
Monarchia megszállja Bosznia-Hercegovinát
fokozatosan mindegyik balkani ország elnyeri a függetlenségét a törököktől
Nagyhatalmak
Nagy-Britannia: legtöbb gyarmat (pl. India), világkereskedelem központja, Viktória királynő
második ipari forradalom (nehézipar): élre tör Németo. és az USA
USA: ország benépesítése, rengeteg bevándorló; polgárháború (1861-65) után rabszolgaság eltörlése
Japán: modernizáció, terjeszkedés
Gyarmatosítás
Afrikát és Délkelet-Ázsia elfoglalása
Francio.: második legtöbb gyarmat; németeknek csak kevés gyarmat jut
Kína: félgyarmat
ellentétek a gyarmatosító országok között
Katonai szövetségek
kettős szövetség: Németo. és a Monarchia, később Olaszország és Románia
antant: Franciao., Oroszo., Nagy-Britannia
Új nemzeteszme [TK. 10. old.]
francia forradalom során jelent meg az új nemzeteszme
mindenki része a nemzetnek társadalmi, vallási és politikai különbségektől függetlenül
nacionalizmus: nemzeti közösség felemelése és védelme
cél: független, önálló nemzetállam
közös nyelv és kultúra, nemzeti jelképek
Olasz egység [TK. 11. old.]
1859. a Szárd Királyság megszerezte francia segítséggel a Habsburg Birodalomtól Lombardiát; döntő győzelem 1859. Solferino
a forradalmár Garibaldi elfoglalta Dél-Itáliát és átadta a Szárd Királyságnak
közép-itáliai területek népszavazással csatlakoztak a Szárd Királysághoz
létrejön az egységes Olaszország
1870. Róma(a pápai vezetésű Egyházi Állam) megszerzése
Német egység [TK. 12. old.]
Poroszország egyesíteni akarta a német területeket, amit a Habsburg Birodalom és Franciaország igyekezett megakadályozni
1866. Poroszország legyőzi a Habsburg Birodalmat
porosz győzelem Franciaország felett: Elzász-Lotharingia megszerzése
1871. egységes Németo. porosz vezetéssel: I. Vilmos császár, Bismarck miniszterelnök
Balkán-félsziget [TK. 13. old.]
Oroszország és Osztrák‒Magyar Monarchia versengése a terület feletti befolyásért
Oroszország célja: a török tengerszorosok mgszerzése
Monarchia megszállja Bosznia-Hercegovinát
fokozatosan mindegyik balkani ország elnyeri a függetlenségét a törököktől: először Görögország, utána Románia, Szerbia, majd Bulgária, legvégül Albánia
Nagyhatalmak [TK. 14-16. old.]
Nagy-Britannia: legtöbb gyarmattal rendelkezik (pl. India): olcsó nyersanyagok, nagy felvevőpiac, világkereskedelem központja, Viktória királynő
második ipari forradalom (nehézipar): élre tör Németo. és az USA
USA: ország benépesítése, rengeteg bevándorló; polgárháború (1861-65) után rabszolgaság eltörlése; kiterjesztette befolyását a Csendes-óceán és a karibi térség egyes szigeteire
Japán: jelentős modernizáció és ipari fejlődés, de a hagyományok megőrzése; terjeszkedése során előbb Kínára, majd Oroszországra mért vereséget
Gyarmatosítás
Afrikát és Délkelet-Ázsia elfoglalása
elfoglalt területek modernizálódtak , de a leigázott lakosság döntő részének az életkörülményei nem javultak
Franciaország.: második legtöbb gyarmat; németeknek csak kevés gyarmat jut
Kína: félgyarmat
ellentétek a gyarmatosító országok között
Katonai szövetségek
kettős szövetség: Németország és a Monarchia, később Olaszország és Románia
1848-1849: az osztrák ellenes felkeléseket Lombardiában és Velencében leverik, akárcsak a Sziciliai és Nápolyi Királyságban a Bourbon-dinasztia elleni felkeléseket; a Szárd-Piemonti Királyság elveszti a háborút Ausztria ellen
III. Napóleon francia császár katonailag támogatta a piemonti sereget Ausztria ellen az 1859-es háborúban; cserébe megkapta Franciaország Savoyát és Nizzát; franciáknak nem állt érdekében egy erős olasz állam létrejötte, ezért a győzelem utén gyorsan fegyverszünetet kötöttek.
Közép-Itália: 1859-ben nemzeti felkelések robbantak ki,1860-ban a terület népszavazással csatlakozott a Szárd Királysághoz.
Sziciliai és Nápolyi Királyság: 1860-ban a piemontiak tiltása ellenére partraszállt Sziciliában 1000 emberrel, aminek hatására általános felkelés tört ki Dél-Itáliában; az így megszerzett területet a forradalmár és köztársaságpárti Garibaldi a polgárháború elkerülésének érdekében átadta a piemonti királynak
1861. létrejön az Olasz Királyság (Velence és Róma nélkül)
II. Viktor Emánuel: első olasz király (1861-1878), előtte szárd-piemonti király (1849-1861)
Cavour: első olasz miniszterelnök, előtte szárd-piemonti miniszterelnök
Velence megszerzése: 1866. az Olasz Királyság kötelezte magát, hogy a porosz–osztrák háború kitörésekor hadat üzen Ausztriának. Cserébe Velencét Olaszországnak ígérték. Az egyezséget betartották. Az osztrákok június 24-én Custozzánál megverték ugyan az olasz haderőt, de a porosz győzelem miatt mégis megkapták az olaszok Velencét
Róma: a Pápai Államot francia csapatok tartották megszállva, akik többször vereséget mértek Garibaldi seregeire, de 1870-ben a porosz–francia háború miatt a franciák kivonták csapataikat a városból, így bevonulhatott az olasz sereg. Róma lett Olaszország fővárosa, megszűnt a Pápai Állam, a pápa bezárkózott a Vatikánban. Olaszország és a pápa csak 1929-ben egyeztek meg.
Német egység
1806. megszűnt a Német-Római Birodalom
1815-ben létrejött Német Szövetség, amelynek a Habsburg Birodalom osztrák és cseh tartományai , majd 1834-ben a Vámunió (Zollverein), amely – a Habsburg Birodalom területeit kivéve – a Német Szövetség államait tömörítette.
1848-1849: a német területeken forradalmak és felkelések törnek ki, amelyek nyomán összeül a franfurti nemzetgyűlés, amelynek a célja egy alkotmányos, egységes Németország volt, de a Porosz Királyság és az Osztrák Császárság megakadályozta ezeket a terveket
Bismarck: 1862-ben lett porosz miniszterelnök, hadseregfejlesztést hajtott végre (általános hadkötelezettség, hátultöltős puskák rendszeresítése); kedvező diplomáciai helyzetet teremtett: semlegességre bírta Franciaországot és Nagy Britanniát
1866. Königgrätz mellett a poroszok súlyos vereséget mértek az osztrák erőkre. A porosz hadsereg akár Bécsig is előretörhetett volna, Bismarck azonban nem akarta a Habsburgokat teljesen megalázni
Osztrák Császárság elfogadta a porosz védnökség alatt álló Északnémet Szövetség létrejöttét a Majna folyótól északra lévő tartományok csatlakozásával
1870-1871 porosu-francia háború: porosz hadsereg hetek alatt betört Franciaországba, majd Sedan alatt magát a francia császári haderőt is bekerítette. III. Napóleon fogságba került, 1871 januárjában fegyverszünetet kötöttek.
délnémet államok csatlakoztak a Északnémet Szövetséghez, a Német Császárság hivatalos kikiáltására 1871. január 18-án Versailles-ban került sor
béke: jelentős hadisarc, Elzász és Lotaringia megszerzése. francia külpolitika egyik legfőbb törekvése a reváns (visszavágás) megvalósítása lett
Balkán-félsziget
Görögország: 1821-1829-es szabadságharcban kivívják a törököktől a függetlenségüket, az akkori létrejött görög állam kisebb volt a maiénál
1853-1856 krimi háború: Oroszország megtámadja Törökországot, de a törökök segítségére siettek az angolok és a franciák. Oroszok vereséget szencvedtek, de a háború következtében létrejött a független Románia(1862) (Havasalföld és Moldva egyesülésével) és Szerbia
1877-1878 orosz-török háború: Bosznia-Hercegovinában és Bulgáriában 1876-ban törökellenes felkelések robbantak ki, majd orocs csapatok egészen Isztambul közeléig nyomulnak; oroszok rákényszerítik a törökökre a San Stefanó-i békét, de a nagyhatalmak nem akarták elfogadni az orosz befolyás balkáni erőegyenbéke születiksúly ilyen mértékű megváltozását, ezért új
1878. berlini kongresszeus: európai hatalmak ekkor nemzetközi jogilag is elismerték Szerbia, Montenegró és Románia függetlenségét, Románia és Szerbia területe megnő; Bosznia-Hercegovinát az Osztrák–Magyar Monarchia védnöksége alá helyezték; Észak-Bulgária gyakorlatilag független lett, Dél-Bulgária maradt török kézen mint autonóm tartomány
Bulgária: 1885. Észak- és Dél-Bulgária egyesül; 1908. Bulgária kikiáltja teljes függetlenségét
1912-1913. első Balkán háború: a görög, szerb, montenegrói és bolgár csapatok kiszorítják a törököket Európáből. Ezen országok területe megnő, létrejön a független Albánia
1913. második balkán háború: Románia, Szerbia, Görögország és Törökország legyőzi Bulgáriát, amitől jelentős területeket csatolnak el.
Második ipari forradalom
nehéziparban (acélgyártás, gépgyártás, vegyipar, elektromos ipar) óriási fejlődés megy végbe
Garibaldi
II. Viktor Emanuel
Cavour
Bismarck
I. Vilmos
Viktória
