"új Római Birodalom", liberalizmus, demokratikus berendezkedés elvetése, antikommunizmus
széles néprétegek manipulálása, megtévesztése
1922. olasz király miniszterelnökké nevezte ki Mussolinit ("Duce"), néhány éven belül egypárti diktatúrává alakult ki, felszámolták az alapvető szabadságjogokat
Németország az első világháború után [TK. 99. old.]
a kormány nem tudta kezelni a problémákat, ami sokakat demokratikus politikai rendszer ellen fordított
Adolf Hitler vezette szélsőjobboldali Nemzetiszocialista Német Munkáspárt megerősödött, diktatórikus eszközökkel akartak kormányozni.
A nemzetiszocialista eszmerendszer [TK. 100. old.]
elutasították a versailles-i békeszerződést
antiszemitizmus: zsidók elleni gyűlöletkeltés
„szocialista jelszavakat”: ígérgetés minden társadalmi rétegnek
fajelmélet: németek a felsőbbrendű faj
A nemzetiszocialisták hatalomra jutása [TK. 101. old.]
1923. sikertelen felkelést robbantanak ki
Mein Kampf: Hitler könyve nézeteiről
a világválság alatt a náci párt egyre jobban szerepelt a választásokon, 1932-ben már a
legtöbb szavazatot szerezte
1933 januárjában Hitler Németország kancellárja
lett.
A nemzetiszocialista diktatúra és terror [TK. 101-102. old.]
Hitler Németország korlátlan hatalmú vezére (Führer) lesz
megszűnt a sajtószabadság; betiltották az összes többi pártot és a szakszervezeteket is. Politikai ellenfeleiket koncentrációs táborokba záratták vagy meggyilkoltatták.
a zsidók jogainak korlátozása és üldözése
a terror fő eszköze a titkosrendőrség (Gestapo)
kötelezővé tették a nemzetiszocialista ifjúsági szervezetekbe való belépést
jelentős beruházások (például autópálya-építés), illetve a nehézipar és a hadiipar fejlesztése. A német gazdaság növekedett, a munkanélküliek száma látványosan csökkent, az emberek életszínvonala pedig emelkedett
Németország terjeszkedése [TK. 102-104. old.]
hadsereg nagymértékű fejlesztése, bevonulás a Rajna-vidékre
1936. szövetség Olaszországgal és Japánnal: tengelyhatalmak
a német csapatok 1938. márciusában ellenállás nélkül bevonultak Ausztriába
nyugati hatalmak nem tettek semmit, mert nem akarnak újabb háborút
1938. szeptember müncheni konferencia Németország, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia részvételével: Csehszlovákiának át kell adni a német többségű Szudéta-vidéket Németországnak
1939. március németek megszállják Csehországot, Szlovákia "független" lesz
Olasz fasiszta állam
1923 januárjában létrehozta a parlamenttel párhuzamosan működő Fasiszta Nagytanácsot, valamint a katonailag szervezett fasiszta alakulatokból a Milíciát. Ezután a megfélemlített parlamenttel elfogadtatta azt a törvényt, hogy a listás választásokon 25%-ot szerző párt megkapja a mandátumok 2/3-át.
1924. fasiszták nyerik meg a választásokat, Mussolini felhatalmazást kapott, hogy parlament nélkül, törvényerejű rendeletek útján vezesse az országot. 1924 júniusában fasiszták elrabolták a szocialista párt főtitkárát, Matteotit. Mikor megtalálták holttestét, a szocialista frakció elhagyta a törvényhozást.
1926. megszűnik a többi párt; cenzúra
korporációk: egyes szakmákat képviselő testületek voltak, amelyekben a munkaadók és a munkavállalók képviselői vettek részt. Ezek helyettesítették tehát a szakszervezeteket és a pártokat. A korporációk országos kongresszusának lett a feladata, hogy foglalkozási alapon megjelenítse a lakosság érdekeit. Ezzel a parlamentáris demokrácia helyett létrejött a korporatív (hivatásrendi) állam.
szociális intézkedések: pl. 40 órás munkahét, munkanélküli segély, nyugdíj stb.; közmunkák (pl. mocsárlecsapolás, útépítés)
1938-ig nem korlátozták a zsidók jogait, sokáig a fasiszta pártnak zsidó tagjai is voltak
Olasz terjeszkedés
igényt tartott Nizza városára, Korzika, Málta területére, az Adriai-tenger egész dalmát partvidékére, Albániára, Krétára és egy sor további görög szigetre. Az afrikai kontinensen meglévő gyarmataihoz hozzá kívánta csatolni Tunéziát, Egyiptomot a Sinai-félszigettel, Szudánt és Kenya egyes részeit,
1935-36. nagy nehezen elfoglalják a független Etiópiát
Hindenburg birodalmi elnök 1933-ban már 86 éves volt, de tekintélye és népszerűsége megkérdőjelezhetetlen volt. Vele még Hitler sem mert nyíltan szembeszállni. 1934-ben meghal Hindenburg, Hitler lesz az államfő is.
1934. "hosszú kések éjszakája": Hitler leszámolt a hatalmasra duzzadt párthadsereg, az SA vezetőivel pl. Röhm-mel. A tisztogatásokat az SS és a Gestapo írányította. Leszámolt a szélsőjobboldali riválisaival (pl. Otto Strasser) és több konzervatív politikussal is, elveszti alkancellári posztját a konzervatív Papen.
Nemzetiszocialista állam
SS: 1934-től jelelentősen megnő ennek a pártbeli fegyveres erőnek a szerepe, ők adják a Hitler testőrségét, a koncentrációs táborok őrségét, később a háborúban a hadsereg (Wermacht) mellett ők is részt vesznek, mint elit fegyveres erő; önkéntesekből állt, tagjainak szigorú faji követelményeknek kellett megfelelnie; vezetője Himmler
Gestapo: Göring szervezte meg, de 1934-től az SS alá került, vezetője Heinrich Müller
Göring: porosz miniszterelnök, a birodalmi parlament elnöke, a légierő parancsnoka
Joseph Goebbels: náci propaganda írányítója
Birodalmi Biztonsági Főhivatal: a náci elnyomó apparátusokat (Gestapo, SD, Kripo, SiPo stb.) egyesítő és irányító csúcsszerv, amelynek 1942-ig Reinhard Heydrich, halála után 1943-tól pedig Ernst Kaltenbrunner SS-tábornok volt a parancsnoka
a zsidók jogainak korlátozása az 1935-ös nünbergi törvényekkel kezdődött: faji alapon határozták meg, hogy ki számít zsidónak (akinek 4 nagyszülője közül 3 zsidó volt). Elvették tőlük a német állampolgárságot és az ezzel járó állampolgári jogokat, egyúttal megtiltották a közhivatalokban való alkalmazásukat is. Ugyancsak megtiltották a zsidók és nem zsidók közötti házasságot és szexuális kapcsolatot.
III. Viktor Emanuel
Mussolini
Hindenburg
Hitler
Hitler
Röhm
Papen
Göring
Himmler
