Osztrák‒Magyar Monarchia: két, jogilag egyenrangú állam szövetsége, amelyet dualizmusnak hívunk
Ferenc József, a közös uralkodó, fontos jogköröket tartott fent magának
közös minisztériumok: külügy, hadügy, pénzügy
közös pénz és közös hadsereg, közös vámhatár; szabad tőkevés munkaerő-áramlás
nincs közös miniszterelnök és közös parlament
magyar országgyűlés (képviselőház és főrendiház) közös ügyeket kivéve önállóan hozta döntéseit
képviselőház: választás;
főrendiház: főnemesek, főpapok, király által kinevezettek
cenzusos választójog: vagyon, foglalkozás és iskolai végzettség alapján, csak férfiak
magyar kormány: végrehajtó hatalom feje, a magyar országgyűlésnek felelős; első miniszterelnök Andrássy Gyula
Az ország gyors gazdasági fejlődése [TK. 33-34. old.]
állam egyre gyakrabban avatkozott bele a gazdasági életbe: pl. adókedvezmények, olcsó állami vasúti szállítás stb.
gyors iramban kiépülő vasúthálózat elősegítette a bányászat, a néhézipar, a mezőgazdaság ás a kereskedelem fejődését
Baross Gábor közlekedési miniszter államosított sok vasútvonalat, megalította a MÁV elődjét, kedvezőbb vasúti díjakat vezetett be
Mezőgazdaság [TK. 34-35. old.]
jelentősen bővült a megművelhető földterület- Tisza és mellékfolyóinak szabályozása
istállózó állattenyésztés térhódítása
szakemberek képzése, gépesítés
parasztság nagy része megélhetési gondokkal küszködött: sokan bérmunkások (nagybirtokon, vasútépítés, folyamszabályozás, ipar) vagy kivándoroltak az USA-ba
Ipar [TK. 35. old.]
először a malomipar indult nagy fejlődésnek
később a gépgyártás: mezőgazdasági gépek, vasúti járművek
bányászat, vas- és acélipar: nyersanyag a gépgyártáshoz
gyáralapítási hullám: a külföldi tőke és a hazai zsidó nagypolgárság befektetései
Magyarország agrárország maradt
Magyar feltalálók és találmányok [TK. 36-37. old.]
dinamó: Jedlik Ányos
porlasztó
hazai motorkerékpár- és autógyártás
transzformátor
villanymozdony: Kandó Kálmán
hazai telefontársaság, telefonközpont, telefonhírmondó: Puskás Tivadar
"helikopter": Kármán Tódor és Asbóth Oszkár
kohászat fejlesztése: Ganz Ábrahám
malomipar fejlesztése: Mechwart András (hengerszék)
Budapest [TK. 37-40. old.]
a törvényhozás, a kormányzat, a a kereskedelem, a pénzügyek és a kultúra központja
1873. Buda, Óbuda és Pest egyesítésével létrejön Budapest
Budapest a századfordulóra európai nagyváros lesz: pl. új hidak, víz- és csatornahálózat, közvilágítás; a világ második földalatti vasútja; villamosvonalak, telefonhálózat
Podmaniczky Frigyes, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöke nagyon sokat tett a főváros fejlődéséért
új középületek: pl. Operaház, Zeneakadémia, Országház, Iparművészeti mÚzeum, Szépművészeti Múzeum stb.
kávéházak társas kapcsolatok fő színterei
nagyipari vállalatoknak már közel az egyharmada Budapesten üzemelt. Budapest lakossága a dualizmus idején megháromszorozódott
Ferenc József jogkörei
a hadsereg főparancsnoka, nagy hatáskör
minden érsek, püspök (a protestáns egyházakban is), prépost, apát és kanonok kinevezése
nemesség, rendjelek, kitüntetések és címek adományozása
miniszterelnök és a miniszterek, főispánok kinevezése
a VI. fizetési osztálytól felfelé az összes állami alkalmazott kinevezését saját jóváhagyásától tette függővé pl. gimnázium igazgató, egyetemi tanár, tanfelügyelő, minisztériumi osztálytanácsos stb.
Költségvetésileg fedezett állami beruházások esetében 100 000 forint felett kellett kérni a király végső jóváhagyását. A költségvetésileg nem előirányzott rendkívüli kiadások esetében az összeghatár már 20 000 forintra csökkent, míg mindennemű „vallási vagy iskolai célokra történő építkezéseknek […] fedezésénél a legfelsőbb jóváhagyás kérendő, ha a költség 10 000 forintot meghalad.”
előszentesítési jog értelmében minden, a kormányzat által kezdeményezett törvényjavaslatot előzetesen be kellett mutatni a királynak, a nem kormányzat által javasolt törvényjavaslatokat az elfogadás után kellett benyújtani uralkodói szentesítésre
Közös ügyek
a közös miniszterek egyike mindig magyar, a hadügyminiszter sosem
közös minisztériumokat a két ország törvényhozása által választott 60-60 fős delegáció felügyelte
hadügy, illetve külügy költségeit fedező összegek arányait a két ország megosztotta egymás között (a kvóta aránya 70%-30% volt a fejlettebb és népesebb Ausztria javára)
közös pénzügyminiszter az országok pénzügyeibe nem szólhatott bele, azokat mindkét birodalomfélben saját pénzügyminiszter irányította
Hadsereg
döntő részét a közös hadsereg adta, közös hadügyminisztérium írányítása alatt, német és magyar ezredek, német vezényleti nyelv
Honvédség: magyar írányítás, magyar vezényleti nyelv, kis létszám, nem rendelkezett nehéz fegyverzettel, belső karhatalmi feladatok
Választójog
1874-ig szavazati jogot biztosított önmagában a nemesi cím
a teljes lakosság 5,5-7,5%-a rendelkezett választójoggal
Vagyoni cenzustól függetlenül, az orvosok, jogászok és a tanárok, valamennyien választójogot kaptak.
községekben azok a személyek kaptak választói jogosultságot, akik legalább 1/4 úrbéri telek után fizettek adót
1874-tól a vagyoni cenzus alapja a befizetett adó
nyílt szavazás
Politika
a pártok nem eszméket vagy társadalmi csoportokat képviseltek, hanem a kiegyezéshez való viszony, a közjogi kérdés osztotta meg őket
A mindenkori kormánypárt elfogadta (pl. Szabadelvű Párt), és optimálisnak tekintette az 1867-es rendezést, mert abban látta a magyarság vezető szerepének megőrzését. Az ellenzéki pártok (pl. 48-as Függetlenségi Párt.) elsősorban ’48 örököseinek tartották magukat, elvetették a közös ügyek rendszerét, és a perszonáluniós törekvések alapján nemzeti követeléseket is megfogalmaztak (például önálló magyar vámterület, nemzeti bank, magyar vezényleti nyelv a hadseregben)
Tisza Kálmán hosszú miniszterelnöksége idején (1875–1890) a dualizmus rendszere megszilárdult. A Szabadelvű Párt mindig nagy fölénnyel nyerte meg a választásokat
1892-1895. Wekerle Sándor a miniszterelnök. 1892. Forint helyett bevezetik a koronát, amely aranyalapú volt már. 1894. kötelező polgári házasság, állami anyakönyvezést. 1895. a keresztény felekezetekkel egyenjogúsították az izraelita vallást, illetve kimondták a szabad vallásgyakorlást