Az Alaptörvény [TK. 126-128. old.]
- 1949-ben „szocialista alkotmány”, ezt a rendszerváltoztatás idején átdolgozták: jogállamiság és a piacgazdaság követelményei szerint
- a módosított alkotmány helyett 2012-ben életbe lépett az Alaptörvény
- az Alaptörvényt vagy a sarkalatos törvényeket (pl. a lelkiismereti és vallásszabadságról, a nemzetiségek jogairól, az állampolgárságról szólókat) az Országgyűlés csak kétharmados többséggel módosíthatja
- Alkotmánybíróság feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata: megsemmisítheti az alkotmányellenesnek ítélt jogszabályokat. Döntéseit nem lehet felülbírálni, kötelező érvényűek. Alkotmánybíróság tagjait és országgyűlési kétharmados többséggel választja meg
- köztársasági elnök: az államfő, ő fejezi ki a nemzet egységét, öt évre választják. Feladatai reprezentatívak pl. kitüntetéseket ad át; egy alkalommal visszaküldheti újratárgyalásra az elfogadott törvényeket az Országgyűlésnek; kinevezi a bírókat, a tábornokokat; kegyelmet gyakorolhat
Az Országgyűlés és a kormány [TK. 128-129. old.]
- Magyarország törvényhozó testülete az Országgyűlés, a törvényeket a képviselők egyszerű többséggel fogadják el
- az Országgyűlés évente elfogadja a költségvetést; ellenőrzi a végrehajtó hatalmat (pl. képviselői interpellációk és kérdések); dönt hadiállapot vagy különleges jogrend kihirdetéséről
- Országgyűlés választja mega köztársasági elnököt, a Kúria elnökét, a Legfőbb Ügyészt is
- A végrehajtó hatalom legfőbb testülete, a közigazgatás irányítója a kormány
- a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg, a megbízást a parlamenti többséggel rendelkező párt vezére kapja
- A minisztereket a kormányfő előterjesztése alapján a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszterek munkáját államtitkárok segítik, akik valamilyen szakterületért felelősek
- A kormány rendelkezik önálló jogalkotói hatáskörrel (pl. kormányrendeletek)
- kormány munkáját kormányhivatalok segítik, amelyek központi (például Központi Statisztikai Hivatal) és területi (fővárosi és vármegyei, kerületi és járási) államigazgatási szervek
- a kormány által kinevezett főispánok a vármegyei hivatalok élén
Az igazságszolgáltatás [TK. 130-131. old.]
- A bírák függetlenek a kormánytól és az országgyűléstől
- bíróságok típusai: polgári peres bíróságok, büntetőbíróságok, munkaügyi bíróságok
- ügyészség: büntetőeljárások esetén a közvádló szerepét tölti be, irányítja és felügyeli a nyomozati eljárást; élén a Legfőbb Ügyész
- polgári peres eljárásokban felperes és alperes, akiket ügyvéd is képviselhet
- A bírói szervezet csúcsán a Kúria áll (fellebbezések, jogegység biztosítása), alatta a négy ítélőtábla (fellebbezések), utána a utána a vármegyi (és a fővárosi) törvényszékek (súlyosabb ügyek itt kezdődnek, fellebbezések), végül a járásbíróságok
- büntethetőség alsó korhatára 14 év, de súlyos bűncselekmény esetén már a 12. év
- ártatlanság vélelmének elve; mindenkinek joga van ügyvédhez (ha nincs rá pénze, kap ingyen) és a fellebbezéshez
Választási rendszer [TK. 131-132. old.]
- általános, egyenlő és titkos választójog; alsó korhatár: 18 év
- az országgyűlési képviselőket négyévente, választják meg 106 egyéni választókörzetben, 93 képviselő pedig az országos pártlistákról kap mandátumot. A testületnek 13 nemzetiségi szószóló is tagja
- közvetlenül választanak választási körzetenként egy-egy egyéni képviselőjelöltet Csak azok a pártok kerülnek a törvényhozó testületbe pártlistáról, amelyek 5% feletti eredményt érnek el.
- országos népszavazást megfelelő számú választópolgár vagy a kormány kezdeményezésére
- az önkormányzás intézményei a vármegyei és a települési (fővárosi és kerületi, városi és községi) önkormányzatok. Az önkormányzat élén a polgármester (Budapesten főpolgármester) áll, aki a képviselő-testülettel közösen irányítja a települést. A polgármestert és a képviselőtestület tagjait ötévenként a helyi lakosság közvetlenül választja.
- az önkormányzatok helyi rendeleteket alkothatnak, népszavazást is kiírhatnak. A polgármester, a képviselők a helyi országgyűlési képviselővel együtt rendszeresen lakossági fogadóórákat tartanak.
- az önkormányzat ügyeit a Polgármesteri Hivatal intézi, amelynek vezetője a jegyző. Az önkormányzatok főbb feladatai közé tartozik a közutak fenntartása, a tömegközlekedés megszervezése, az óvodai, egészségügyi és szociális ellátás biztosítása.