Mária Terézia (1740-1780) hatalomra kerülése [TK. 92. old.]
III. Károlynak nem volt fiúörököse, de el tudta fogadtatni a Habsburgok nőági örökösödését
1740. Mária Terézia trónra lép, kitör a poroszokkal az osztrák örökösödési háború (1740-1748)
a magyarok Mária Terézia mellé állnak, aki így megtarthatta birodalmát
cserébe tiszteletben tartotta a magyar rendek jogait és az ország különállását
férje, Lotharingiai Ferenc volt a német-római császár
Modernizációs intézkedései [TK. 93. old.]
jobbágyrendelet: szabályozta és egységesítette a jobbágyi terheket
oktatási rendelet: modernebb tantervek, 6-12 éves gyereknek kötelező iskolába járni (nem valósult meg)
egészségügyi rendelet: képzett orvosokat és szülésznőket kell alkalmazni
Egyéb intézkedései [TK. 94. old.]
Magyarországra hozatta a Szent Jobbot
Szent István-rend: legmagasabb magyar kitüntetés
magyar nemesi testőrség a tehetséges fiatal nemeseknek
Huszárok [TK. 94-95. old.]
huszárok: magyar eredetű könnyűlovas fegyvernem
18. században egész Európában elterjedt
1757-ben a Hadik János vezette huszárok betörtek Berlinbe
II. József (1780-1790)
egységes, központilag irányított modern birodalmat akart létrehozni
jobbágyrendelet: tovább könnyített a jobbágyok helyzetén
türelmi rendelet: szabadabb vallásgyakorlat a protestánsoknak
német nyelv lesz a hivatalos nyelv Magyarországon
nemesi előjogok eltörlését tervezte
nagy nemzeti ellenállás, II. József halálos ágyán visszavonja legtöbb rendeletét
Előzmények
nem egyesítették Magyarországgal, külön kormányozták Erdélyt és a Határőrvidéket
1687-es országgyűlésen a magyar rendek lemondtak a szabad királyválasztás jogáról és az Aranybulla ellenállási záradékáról
1723. Pragmatica Sanctio: Habsbur-ház nőági örökösödése, emellett kimondta az ország törvényi és kormányzati, vagyis rendi különállását a Habsburg Birodalmon belül, tiszteletben kell tartani a rendek kiváltságait és az ország törvényeit, a birodalmat a család tagjai nem oszthatják fel egymás között, Magyarország a birodalmat érintő külső támadások esetén köteles katonai segítséget nyújtani a dinasztiának
III. Károly alatt felállításra került az állandó hadsereg, de nem volt külön magyar hadsereg, a katonaság az Udvari Haditanács írányítása alá tartozott
1723-tól Helytartótanács: polgári közigazgatás írányítása (kivéve gazdaság)
a magyarországgyűlés joga volt dönteni az adókról és az újonclétszámról
Mária Terézia
1767. úrbéri rendelet (Urbárium): meghatározta a jobbágyi telkek nagyságát, illetve rögzítette a telekhez tartozó terheket pl. egy egész telkes jobbágy évi 104 nap robottal tartozik a földesúrnak, de ha igásálattal megy dolgozni, akoor csak a fele
uralkodásának második felében nem hívta össze az országgyűlést
1777. Ratio Educationis (tanügyi rendelkezés): az oktatás szervezését kivette a katolikus egyház kezéből. Az állami szabályozás (tananyag, tankönyvek) a közoktatás minden ágát érintette a népiskolától az egyetemekig
közegészségügyi intézkedései: az ország hatósági orvosokkal és szülésznőkkel (bábákkal) való ellátása; többször felszólította a vármegyéket a képzett orvosok alkalmazására, majd a nagyszombati egyetemen alapított orvosi kart (1769). A rendelkezések a továbbiakban főleg a közhigiénés állapotok javítására (pl. temetkezés szabályozása)
Mivel a magyar nemesség elutasította az adózást, 1754-ben bevezetésre került a kettős vámrendszer: Magyarország és a birodalom többi része között is hűzodott egy (belső)vámhatár, ami az az osztrák-cseh iparcikkek behozatalát és a magyar mezőgazdasági termékek kivitelét támogatta
1760-tól magyar nemesi testőrség: Magyarországból és Erdélyből 120 ifjú nemes kerülhetett Bécsbe így, ellátásukra külön anyagi forrás volt biztosítva; művelt írói (például Bessenyei György) célul tűzték ki a magyar irodalmi kultúra meghonosítását, a latin nyelv kiszorítását a tudományos életből.
II. József
apja halála után, 1765-től német-római császár
1780-tól magyar király is, de nem koronáztatja meg magát: "kalapos király"", a Szent Koronát Bécsbe viteti
nem hívta össze sosem a magyar országgyűlést, rendeletekkel kormányzott
türelmi rendeletben megszüntette a protestáns felekezeteket és az ortodox egyházat sújtó megkülönböztető rendelkezéseket, és engedélyezte a nem katolikusok hivatalviselését
a tanító és betegápoló rendek kivételével feloszlatta a szerzetesrendeket
tíz kerületre osztotta fel az országot (Erdélyben három kerületet alakított ki), ezzel alárendelte az önkormányzattal rendelkező vármegyéket
jobbágyrendelet mindenki számára biztosította a szabad költözködés jogát, engedélyezte a paraszti rétegek iparba állását és tanulását, nem kell a földesúr engedélye a házassághoz
népszámlálást rendelt el, amelynek során felmérték a nemesség létszámát is. A nemesek megadóztatásának tervét szolgálta a földbirtokok nagyságának és az abból származó jövedelmeknek a felmérése is (kataszteri felmérés)