Források a magyar őstörténelemről [TK. 102-103. old.]
nagyon kevés az írott forrás
magyarok által írt szövegek egyáltalán nem maradtak fent (rovásírás)
más népek történetírói különböző sztyeppei népekkel rokonították őseinket, pl. a hunokkal, onogurokkal, avarokkal, türkökkel, szkítákkal
a nyelvtudomány a magyar nyelvet a finnugor nyelvcsaládba sorolja (egy nép története nem azonos egy
nyelv történetével)
mondáink és azt feldolgozó középkori magyar krónikák magyarok rokonságban állnak a hunokkal
régészet: a sírokban talált tárgyak stb. (a tárgyak nem jelzik, hogy milyen nyelven beszélt, melyik néphez tartozott az, akit oda eltemettek)
Mondáink [TK. 102-103. old.]
Hunor és Magyar, a csodaszarvas története: hun-magyar rokonság
Csaba királyfi: hunoktól származó székelyek
Turulmonda, jövendőlés: Álmos utódai dicsőséges királyok lesznek (Árpád-ház)
Vándorlás
a magyarok ősei keletről, Ázsiából (vagy Európa és Ázsia határától) vándoroltak nyugat felé
a tudósok véleménye erősen eltér a magyarok őshazájának helyéről
a vándorlás során folyamatosan keveredtünk más népekkel és változott a nyelvünk
A magyarok életmódja [TK. 103-104. old.]
félnomád életmód
legfontosabb az állattenyésztés: mindig oda hajtották állataikat (szarvasmarha és juh), ahol dúsabb volt a fű
földművelés: legalább aratásig egy helyhez kötötte őseinket
lóháton harcoltak és közlekedtek, legfontosabb fegyverük az íj volt
kerek sátrakban, jurtákban laktak
Vérszerződés [TK. 105. old.]
A magyarok a 9. században Etelközben (a Dnyeper folyó és az Al-Duna közötti térségben) telepedtek le.
vérszerződés: itt hét magyar törzs vezetői szövetséget kötöttek egymással: Álmos megszerezte a főhatalmat, és megalapította a Magyar Nagyfejedelemséget:
7 törzsTarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat; a magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs is
Rovásírás
a vándorlás során török népektől vettünk át
jeleit kemény anyagra (fa, kő, csont stb.) vésték, karcolták
ilyen régészeti emlékek csak a 15. századból maradtak ránk
minden hangra külön jelet alkalmaz
Régészet
tárgyakból következtetni lehet például néhai tulajdonosaik életmódjára, harcmodorára, művészetére (azon keresztül szellemi kultúrájára, hiedelemvilágára is)
egy adott régészeti kultúrához több nép is tartozhatott: a sztyeppei nomádoknál általában hasonló volt a fegyverzet és a díszítőművészet
nem egyértelmű, hogy egyes tárgyak, tárgycsoportok elterjedését mikor okozhatta egy nép vándorlása, és mely esetekben eredményezte a távolsági kereskedelem
sok tárgy az idők folyamán elbomlott a föld alatt
Az előkelők, módosabb harcosok sírjaiból gazdagabb, díszes leletanyag került elő. Fejlett díszítőművészetről vallanak a tarsolylemezek, hajfonatkorongok, szablyák, övveretek, lószerszámdíszek, egyéb ékszerek. A köznép sírjai szegényesebb mellékleteket tartalmaznak.
Egyéb források
Néprajz: a más népek modavilágával való összehasonlítás döntően a sztyeppei (szkíta, hun, törökös) népekhez vezetnek
Népzene kutatás: figyelemreméltó a Kaukázus egyes népeinek zenéjével és a Kínában élő ujgurok zenéjével megfigyelhető hasonlóság
Az embertan (antropológia) a megtalált csontok fizikai jellemzőit, a történeti genetika a csontokból kinyert génállományt kutatjakutatja; ezen kutatásokból következtetni lehet a régi emberek testalkatára, magasságára, esetleg a szem- és hajszínére is, illetve az embercsoportok közötti kapcsolatra is, egy terület népességében bekövetkezett változásokra. Viszont azt nem mutatják meg, hogy a csontok egykori tulajdonosai milyen néphez tartozónak vallották magukat
Nyelvészet
A honfoglalás előtti korból nem maradtak fenn összefüggő nyelvemlékeink
egy nép lehet többnyelvű is: tagjai ismerhetnek és használhatnak egyszerre több nyelvet
A nyelvtani szerkezet és a szókincs hasonlósága alapján a nyelveket családokba sorolják, és egy családfamodell szerint képzelik el szétválásukat
a magyar szókincs nagyon sok olyan szót tartalmaz, amelyeket más népektől vettünk át, pl. török, iráni, kaukázusi, szláv német stb. jövevényszavakat
A finnugor nyelvrokonság híveinek felülkerekedéséig erős volt a tábora a török nyelvrokonság elméletének is
Nagyon kevés hun szó, maradt fent, ezek alapján nem tudjuk rekonstruálni a nyelvüket
Őshaza, vándorlás
Különböző elméletek léteznek az őshaza helyéről pl. a mai Oroszország területén vagy Urál-hegység nyugati oldalán vagy Nyugat-Szibériában; Észak-Nyugat-Kínában; Kaukázus hegységben stb.
a vándorlás útvonala a hagyományos felfogás szerint: Őshaza- Magna Hungaria- Levédia (Dnyeper és a Don folyó között)- Etelköz- Kárpát-medence
