Az Oszmán Birodalom [TK. 176-178. old.]
- Közel-Kelet: a 7. századtól az iszlám vallás, Arab Birodalom
- 14. század elejétől emelkedett fel az Oszmán-török Birodalom Kis-Ázsia nyugati részén, 1453-ban elfoglalták Bizáncot
- a XVI. szd. elején, I. Szelim szultán alatt lettek a Közel-Kelet vezető hatala, aki felvette az iszlám világi és vallási vezetését jelző kalifa címet
- Szulejmán idején, a XVI. szd. közepén a birodalom a Földközi-tenger teljes keleti medencéjét lefedte; kiterjedt a Vörös-tenger és Perzsa-öböl partvidékére is; Közel-Keleten csak Perzsia tudott ellenállni
- területi veszteségek a 20. sz. elejéig: Európa, Afrika
- 1. világháború után megszűnik a birodalom: Törökország, Arab- félsziget területei függetlenedtek, a Közel-Keletet Nagy-Britannia és Franciaország osztotta szét
Izrael Állam létrejötte [TK. 179. old.]
- Nagy-Britannia az első világháború alatt ígéretet tett egy „zsidó nemzeti otthon” megteremtésére; felgyorsult a zsidóság Palesztinába költözése
- ENSZ 1947-ben egy önálló zsidó, illetve egy önálló arab, palesztin állam megteremtéséröl döntött, ill. nemzetközi fennhatóság alá rendelte Jeruzsálemet; 1948-ban megalakult Izrael Állam
- első arab–izraeli háborúban (1948–1949): arab államok megtámadták Izraelt, de vesztettek; Izrael elfoglalta Palesztina arab részét is, n több százezer arab (palesztin) menekült el
- 2-5. arab–izraeli háború: az USA által támogatott Izrael további arab területeket foglalt el; az arabokat a Szovjetunió segítette
- Izraelben demokrácia és virágzó gazdaság
Az iszlám és az iszlamizmus [TK. 180. old.]
- muszlimok: Észak-Afrikától Délkelet-Ázsiáig 1,6 milliárd fős tömeg
- 20. század második felétől az iszlamizmus: muszlimok közösségének az idegen befolyástól való megtisztítása, az iszlám hit és törvények (saría) mindennapokban történő érvényesítése, iszlám hívők egyetlen birodalomban való egyesítése
Etnikai és vallási törésvonalak [TK. 181. old.]
- Közel-Kelet etnikailag nem egységes: többségben az arabok, de északon a törökök, keleten a perzsák (Iránban) képeznek hatalmas tömböt; számos kisebb nép is: pl. zsidók, örmények, azeriek és kurdok
- vallási törésvonalak: az iszlám két nagy felekezete, a síiták és a szunniták; zsidók és a különböző keleti, ortodox keresztény kisebbségek (pl. Libanonb, Szíria )
Gazdasági törésvonalak: az olaj szerepe a régió történetében [TK. 181-182. old.]
- 1930-as években fedezték fel a térségben a nagy mennyiségű, viszonylag könnyen és olcsón kitermelhető kőolajat; a Közel-Kelet vált a világ kőolajtermelésének központjává; egyes arab államok a világ leggazdagabb országai közé emelkedtek
- az USA többször katonailag is beavatkozott a térségben (olaj, terrorizmus)