Felfedezések hatása Európa gazdaságára [TK. 38 old.]
az Atlanti-oceán parti városok a világkereskedelem központjai (pl. Liszabon, London, Amszterdam, Antwerpen)
akereskedelmi társaságokat alapítottak (pl. Angol Kelet-indiai Társaság)
ezeken a területeken indul nagy fejlődésnek az ipar is (főleg Angliában és Hollandiában)
hamarosan Anglia fogja uralni a tengeri kereskedelmet, gyarmatosítás (pl. Észak-Amerikában)
Tőkés gazdálkodás [TK. 39. old.]
Nyugat-Európában erősen megnőtt a kereslet az olcsó ipari termékek és az élelmiszerek, mezőgazdasági nyersanyagok (pl. gyapjú) iránt a gyarmatokból, a tengeri kereskedelemből származó óriási bevételek és a lakosság növekedése miatt
a céhes kézművesek viszont drágán és keveset termeltek, ezért megjelennek a manufaktúrák
nagyon sok élelmiszert Kelet-Európából hoznak be
Polgárosuló életmód [TK. 39-40. old.]
a földbirtokosok egyre inkább saját kezükbe veszik a termelést
a jobbágyok szabad emberek lesznek, de elveszítik nagyon sokan a jobbágytelküket; nagyrészt bérmunkások lesznek
középosztály: a céhes kézművesekből, kereskedőkből kapitalista válalkozók lesznek; körükben fejlődik az oktatás, megjelennek a kávéházak és az újságok, többet olvasnak
Manufakturák kialakulása [TK. 40. old.]
manufakturák: nagyobb termelés, alacsonyabb árak; munkafolyamatokat részekre bontották
a polgársághoz tartozó tőkések: minél nagyobb haszon, pénz a termeléshez
bérmunkások végezték a termelést
megindult a verseny, megszűntek a céhes korlátozások
Első bankok és tőzsdék [TK. 41. old.]
a vállalkozásokhoz a tőkét bankok által adott hitelek biztosítják, amiért kamatot kellett fizetni
a cégek sokszor részvénytársaságként működtek
részvényei száma szabta meg a tulajdoni hányadot és a haszonból a részesedést
megjelentek a tőzsdék: itt kereskedtek az árúkkal nagy tételben és a részvényekkel
