A kínai civilizáció vallási és kulturális alapjai [TK. 166-168. old.]
- ókorban öntözéses földművelés: Sárga-folyó, Jangce
- Csin Si Huang-ti: egységes birodalom Kr. e. 3. században; a hun betörések ellen a nagy fal építésének kezdete
- Kung Fu-ce: a múlt tisztelete az ősök kultusza (védőszellemek)
- Lao-ce: egy világtörvény működteti a természetet, a bölcs ember nem lázad ellene
- kínai találmányok: a porcelán, a papír, iránytű, puskapor
- kivitel (Selyemút): selyem, tea, fűszer, porcelán
- buddhizmus
- középkortól papírpénz
Kína fénykora és félgyarmati sorba süllyedése [TK. 169-171. old.]
- az ókortól kezdve a világ kulturális-technológiaigazdasági vezető hatalma volt egészen a 19. századig
- fénykor a a Ming-dinasztia korszaka (14–17. század)
- befolyása idővel Mongóliára, Közép-Ázsiára az Amur folyó vidékére és Délkelet-Ázsiára is kiterjedt
- 15. század elején hajóikkal eljutottak Indiáig, majd Afrika keleti partjáig; század közepén azonban politikai váltás történt, Kína a bezárkózást választotta
- A 19. század elejére Kína alárendelődött a külső hatalmaknak; a század végére az ország félgyarmati helyzetbe került
- 1900-ban sikertelen idegenellenes felkelés (bokszerlázadás) tört ki; 1911-ben a császári hatalmat forradalom döntötte meg, de a Kínai Köztársaság sem tudta kezelni a válságos helyzetet
A polgárháború és a japán megszállás [TK. 172. old.]
- a forradalom után állandó belháborúk: Csang Kaj-sek vezette Kuomintang és a Kínai Kommunista Párt
- ezt használta ki Japán kínai befolyásának kiterjesztésére: 1931. Mandzsúria elfoglalása, 1937-től újabb területek megszerzése
- 1945-ben szabadult fel Kína
Mao Ce-tung és a kommunista diktatúra [TK. 173-174. old.]
- Kína az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagja lesz
- 1946-1949 újabb polgárháború: USA támogatta Kuomintang és a szovjetek által támogatott Mao Ce-tung által vezetett kommunisták
- 1949. a Kuomintang veresége, és a Csang Kaj-sekhez hű erők Tajvan szigetére menekültek. Mao Ce-tung kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot: sztálinista jellegű diktatúra
- 1966-1976 "kulturális forradalom": politikai tisztogatások (1-1.5 millió áldozat), felbecsülhetetlen értékű kulturális kincsek elpusztítása
A gazdasági óriás [TK. 174-175. old.]
- Mao halála után rendezték Kína kapcsolatait a világgal; piacszocializmust vezettek be, azaz fenntartották az egypárti kommunista diktatúrát és a szocialista társadalmi modellt, de a gazdasági életet fokozatosan liberalizálták
- megnyitották a teret a kínai magántőkének és a külföldi befektetéseknek is
- a kínai gazdaság évtizedeken keresztül évi 5–10%-os ütemben növekedett, Kína a 21. századra a világ egyik legmeghatározóbb gazdasági hatalmává vált
- legfejlettebb csúcstechnika és a kutatás-fejlesztés, innováció területén is meghatározó szerepet játszik
- Új problémák: munkaerőhiány, elöregedő társadalom