A paraszti gazdaságok felszámolása, téeszesítés [TK. 34-35. old.]
1958 és 1961 között szinte mindenkit visszakényszerítettek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe; a módszerekben előtérbe került a meggyőzés és bizonyos kedvezmények biztosítása
téeszesítés éveiben a mezőgazdasági termelés kb.10%-kal csökkent,
később mezőgazdasági termelés növekedni kezdett, okok: gépesítés, „háztáji gazdálkodás” (gazdák által önállóan művelt parcellák)
nem volt élelmiszerhiány
A szocialista modernizáció [TK. 35-36. old.]
Marad a tervgazdálkodás. Az ipari termelés jelentősen nőtt, ok: nőtt az ipari üzemek mérete és a munkaerő létszáma.
a vidéki lakosság városokba áramlása fedezte a munkaerőszükségleltet; megvalósult a teljes foglalkoztatottság
Előtérbe került a gépgyártás, a vegyipar és a tartós fogyasztási cikkek termelése
A magyar ipar hatékonyság terén lemaradt a Nyugathoz képest, elsősorban a szocialista országok piacain értékesítette termékeit
1968-tól gazdasági reformok: nagyobb önállóság a vállalatoknak, egyes termékek árának és a munkabérek szabadabb alakítása; maszekok: magánvállalkozások megjelenése a szolgáltatásokban
A „legvidámabb barakk” [TK. 37-38. old.]
gulyáskommunizmus: a szocialista rendszer elfogadottságát az emberek anyagi helyzetének javításával próbálták biztosítani
általánossá vált a hűtőszekrény, a porszívó és a mosógép használata; kezdett elérhetővé válni a személygépkocsi
ingázók: rengetegen nem a lakóhelyükön dolgoznak; állami lakásépítési program: lakótelepek építése
„legvidámab bbarakk”: szocialista országok közül Magyarországon volt a legmagasabb az életszínvonal. Innen lehetett a legkönnyebben külföldre kiutazni, és itt lehetett leghamarabb elérni a nyugati termékeket és kultúrát
A második gazdaság kiépülése, a hiánygazdaság [TK. 39-40. old.]
az 1970-es évek elején megkezdődött a visszatérés a korábbi gazdaságirányítási módszerekhez
hazai ipar termékei egyre inkább eladhatatlanná váltak: stagnálni, majd csökkeni kezdett a kivitel
jövedelmi egyenlősdit nem sikerül fenntartani; pl. maszekok nagyobb jövedelme
hiánygazdaság: a kínálat nem tudta a keresleti igényt kiszolgálni
második gazdaság: az emberek az életszínvonaluk növelése érdekében másodállást vállalnak vagy a háztájiban is dolgoznak; ez önkizsákmányoláshoz vezet
Életszínvonal-politika és eladósodás [TK. 40-41. old.]
egyre több nyugati hitelt vesz fel az ország a gazdaság működésének és életszínvonal fenntartásához; adósságcsapdába kerül az ország
elmarad a gazdaság korszerűsítése
1980-as években emelkedtek az árak, csökkent az életszínvonal, nőtt az elégedetlenség
