A hódoltsági települések helyzete [TK. 100., 101. old.]
nagy területek néptelenedtek el a harcok és az állandó létbizonytalanság miatt
a határhoz közeli településeket a kettős (esetleg hármas) adózás is sújtotta
aki fogságba esett az rabszolgának adták el, az előkelőkért váltságdíjat kértek
sokan elmenekültek, a kedvezőbb helyzetű mezővárosokba költöztek
mások végvári vitéznek vagy hajdúnak álltak, ami egy köztes társadalmi helyzetet jelentett, kikerültek a földesúri joghatóság alól
A török berendezkedése a hódoltságban [TK. 100-101. old.]
a tartományok élén egy-egy pasa állt, a hódoltság központja Buda volt, amelyet a budai pasa irányított
földek egy részét szolgálatuk idejére a szpáhik (lovaskatonák) kapták meg, a többi a szultán tulajdonában maradt; a gyalogos janicsárok zsoldot kaptak
defterdár: adószedő, kádi: bíró
a törököknek nem sikerült saját berendezkedésüket átültetni Magyarországra
a magyarok identitásának megőrzése nagyban köszönhető a reformációnak
A szarvasmarha-kereskedelem és a hajdúk [TK. 102. old.]
Alföld térségében elsősorban szarvasmarha-tenyésztéssel kezdtek foglalkozni
délnémet és az észak-itáliai piacokon nagy volt a kereslet az élő állatra
a hajdúk terelték a marhákat és katonáskodtak
Városok a török korban [TK. 102-103. old.]
a Magyar királyságot Bécsből irányították, a másik fontos központ Pozsony volt, ahol az országgyűlés
is ülésezett (döntés az adókról és a katonák kiállításáról)
sok mezőváros gazdaságilag megerősödött
ekkor kezdett világhírű lenni a tokaji bor
Debrecen és Kecskemét: marhakereskedelem, Tokaj és környéke: borkereskedelem
mezővárosok a kereskedelem révén összekapcsolták a szétszakadt országrészeket.
török örökség: mecset (imaház), minaret (imára hívó torony), fürdők; kávé, papucs, paprika, ételek (rízs, töltött káposzta, töltött paprika és töltött paradicsom), török szavak stb.