Határon túli magyarlakta területek [TK. 72-74. old.]
a magyarság két nagy tömbben és szórványban él
Központi tömb: mai Magyarország, illetve a szomszéd országokhoz tartozó határ menti térségek (pl. Szlovákiában a Csallóköz, Romániában a Partium)
a másik tömb a Székelyföld Erdélyben (Romámia), a székelyek magyarságon belüli néprajzi csoport
szórvány: itt szigetszerűen találunk magyarlakta településeket, vagy az egyes településeken csak kisebbségi arányban vannak jelen magyarok (a történelmi Magyarország határain túl is pl. Romániában a moldvai csángók és a bukovinai székelyek)
Fordulópontok a határon túli magyarok történetében [TK. 74-81. old.]
1. Az első világháború végétől 1938-ig
vezetőrétegeik elvesztése: magyar hivatalnokok, értelmiségiek, arisztokraták Magyarországra menekülése
új államok igyekeztek asszimilálni (beolvasztani) a magyarokat, nem magyar ajkú lakosság betelepítése
önazonosság megőrzéséében fontos szerep az egyházaknak, az önszerveződésnek, a sajtónak és az irodalomnak (erdélyi irodalom az egész korabeli magyar irodalmi élet meghatározó áramlatává vált pl- Kós Károly, Wass Albert stb.)
2. A „kis magyar idők" – 1938 és 1944 között
1938-1941 a területi revizióval nagy területek kerülnek vissza
az új határokon kívül rekedt magyarok sorsa viszont rosszabbra fordult, rajtuk próbált segíteni Dél-Erdélyben Márton Áron püspök, Észak-Felvidéken Esterházy János gróf
3. A második világháború végétől a rendszerváltoztatásig
Jugoszlávia: a háború végén több tízezer magyart öltek meg, majd kitelepítések, kényszermunka; később viszont széles körű nyelvi és kulturális jogok
Románia: a háború végén véres megtorlás, majd internálótáborok vagyonelkobzás; legrosszabb a helyzet Ceaușescu alatt (pl. iskolák bezárása, románok betelepítése, magyaroknak román területen munkahely)
Csehszlovákia: deportálások, lakosságcsere
Burgerland (Ausztria): majdnem teljes beolvadás
Kárpátalja (Szovjetunió): elhurcolás szovjet munkatáborokba, súlyos megélhetési nehézségek
magyaországi vezetés a lemondott a határon túli magyarság érdekeinek képviseletéről.
4. A rendszerváltoztatásoktól napjainkig
új államok: 1991. Ukrajna, 1993. Szlovákia; 1991. Szlovénia, Horvátország, Szerbia
a volt Jugoszláviában délszláv háború miatt nagyon sok magyar menekült Magyarországra
Tőkés László temesvári református lelkésznek nagy szerepe volt a románia forradalom kirobbanásában 1989-ben
szomszédos országokban a magyar kisebbségek is politikai jogokat kaptak; de felerősödött a nacionalizmus, az autonómiatörekvések nem jártak sikerrel, nem mondtak le a magyarok beolvasztásáról
a magyarországi kormányok már támogatják, védeni igyekeznek a határon túli magyarokat: Duna TV, 2001. kedvezménytörvény és magyarigazolvány, 2010. könnyített honosítás (magyar állampolgárság megszerzése; de Szlovákiában nem lehetséges a kettős állampolgárság)
A magyar kisebbség demográfiája [TK. 81-82. old.]
Trianon idején közel három és fél millió magyar élt a környező országokban, addig mai számuk kétmillió körül van. A magyarság még így is az Európai
Unió legnagyobb (őshonos) nemzeti kisebbsége. A számbeli és aránybeli csökkenés okai:
1. asszimiláció (beolvadás): többségi nyelven folyó oktatás, vegyes házasságok, telepítési politika
2. a Magyarországra, illetve nyugatra történő elvándorlás
A kisebbségi lét nehézségei a mindennapokban [TK. 82-84. old.]
a szomszédos országok alkotmányosan rögzítették a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát, kulturális jogait (pl. nemzeti nyelvű oktatás) és nyelvhasználati jogait
ezek a jogok a gyakorlatban sok esetben nem érvényesülnek
mindennapokban általában jól együtt tudnak működni a magyarok és a többségi nemzet tagjai
az egyházak, kulturális intézmények nemzeti önazonosság megőrzésének fontos eszközei
könnyebb a kapcsolattartás az anyaországgal: átjárható uniós határok, Határtalanul program stb.
területi autonómia több európai országban működik, de a magyaroknak ilyet nem sikerült kiharcolni (pl. Székelyföld)
