Élet a 18. századi Magyarországon

Magyarország újranépesülése és újranépesítése [TK. 104-105. old.]

• Szervezett betelepítéssel az uralkodók németeket hívtak az országba
• északról magyar és szlovák jobbágyok vándoroltak a belső területekre
• déli országrészekre szerbek vándoroltak be a török területről
• Havasalföldről és Moldvából románok vándoroltak be Erdélybe és Kelet-Magyarországba
• Habsburg Birodalom tartományai és a lengyel területek felől zsidók, számos korlátozás sújtotta őket
• nőtt a cigányok létszáma is, nagyrészük vándorló életmód

Népek és vallások együttélése [TK. 105-106. old.]

• soknemzetiségű ország, erősen megnőtt a nem magyarok aránya
• vallási sokszínűség: szlovákok ás a németek evangélikusok és katolikusok, a szerbek, ruszinok és románok ortodoxok
• nemzeti hovatartozásnál sokkal fontosabb különbséget jelentett a társadalmi rétegződés és illetve a vallási hovatartozás

A barokk építészet, kultúra [TK. 95-96., 106. old.]

• barokk vált az uralkodó stílussá: templomok,főterek, főúri kastélyok
• városok szerkezetére a szimmetria és azarányosság volt jellemző
• a főúri kastélyok kulturális központok is voltak pl. fertődi Eszterházy-kastély („magyar Versailles-nak”), gödöllői Grassalkovich-kastély
• Budán Mária Terézia uralkodása idején építették újjá a palotát – ez az ide költöző egyetem otthona lett

Temesvár [TK. 107-108. old.]

• Bánság (Bánát, Temesköz) központja
• modern, jól védhető erőd építése; garnizonváros (katonai központ)
• számos nemzetiség élt együtt: németek, magyarok,románok, szerbek, zsidók, örmények, szlovákok.