Bizánci Császárság: Keletrómai Birodalom 1453-ig, bár egyre kisebb területen (lázadások, külső támadások) [Atlasz 13. old.]
800. Frank Birodalom- Nagy Károly császár [Atlasz 15. old.]
Nagy Károly unokái felosztják a birodalmat: Németország, Franciaország
962. Német-Római Birodalom - Nagy Ottó császár [Atlasz 16. old.]
külső támadások: északról a vikingek, délről az arabok, keletről a magyarok [Atlasz 15. old.]
Királyok és nemesek [TK. 70. old.]
Királyok: öröklődő hatalom, ország védelme, törvénykezés, bíráskodás
Nemesek: a királytól öröklődő címet, földet és adómentességet; cserébe katonáskodás, az uralkodó segítése a közigazgatásban és a bíráskodásban; a lakosság néhány százaléka
a hadsereg fő ereje a kis létszámú nehézlovasság, a lovagok- nemesek
lakótornyok, később várak
Várak [TK. 71 old.]
Az uradalom működése, jobbágyok [TK. 71-72. old.]
az uradalmak önellátóak
a termelőmunkát a jobbágyok végzik, a lakosság 90%-a
uradalom részei: majorság (földesúr saját kezelésében), jobbágytelek, közös használatú részek (pl. erdő, legelő, folyó stb.)
a földesúrtól öröklődő jobbágytelket kaptak és védelmet
cserében ingyenmunka (robot), terményadó, pénzadó
a földesúr bíráskodott felettük
javíthattak a helyzetükön, ha volt szabad költözési joguk
az egyháznak és a királynak is adózniuk kellett
Élet a falvakban [TK. 72-73. old.]
Frank Birodalom
I. Chlodvig (482-511): frank törzsek egyesítése, terjeszkedés, kereszténység felvétele
Kis Pipin 756-ban visszafoglalja Közép-Itáliát a longobárdoktól és a pápának adományozza: Egyházi Állam
800. Nagy Károlyt a pápa Rómában császárrá koronázta
843. verduni szerződés: a Frank Birodalom felosztása. Lotaringia és Észak-Itália Lothár Középső Frank Királysága lett, és Lothár kapta a császári címet is.
A Keleti Frank Királyság, a későbbi Német-római Birodalom magja Német Lajoshoz került.
A harmadik fiú, Kopasz Károly pedig a Nyugati Frank Királyságnak lett a királya, amelyből később a Francia Királyság kialakult.
Német-Római Birodalom
Hivatalosan 1806-ig létezett
mindig jelentős volt a hatalma az egyes tartományok uralkodóinak,
a 13.századtól meggyengül a császárok hatalma, 1648-tól pedig névlegessé válik
hét választófejedelem, akik a császárt választották: mainzi érsek, kölni érsek, trieri érsek, cseh király, a rajnai palotagróf, szász-wittenbergi herceg, brandenburgi őrgróf
a 13.századtól meggyengül a császárok hatalma, 1648-tól pedig névlegessé válik
Germánok és rómaiak
kezdetben nem házasodtak egymással, más vallásúak voltak, más törvények szerint éltek, más nyelven beszéltek
a betelepülők száma általában sokkal kisebb volt mint az őslakosoké, a földeknek csak az egyharmadát vették el
a két csoport fokozatosan összeolvadt, a germán harcosok földbirtokosok vagy földművesek lesznek
Vidéki társadalom kialakulása
nemesség: egykori római nagybirtokosok, germán katonai vezetők
jobbányok: egykori római vagy germán rabszolgák, római bérlők és szabad parasztok, lesüllyedt germán közszabadok
Földművelési módszerek
vad talajváltő művelés: erdőírtással, égetéssel új területeket tesznek termővé, amiket addig használnak, amíg azok ki nem merülnek
kétnyomásos gazdálkodás: a föld egyik felét vetették csak be gobonával, a másik felét mindig pihentették (ugar, amit általában legelőnek használnak, így a trágyázás is megolva)
háromnyomásos gazdálkodás: a földet harmadolták, egy rész pihen, egy rész őszi vetés, egy rész tavaszi vetés
nyomáskényszer: megszabta a szántók és a közösen használt ugar helyét, a szántókba vethető növények fajtáját, a földek éves forgását, hogy a parasztoknak hányszor és mikor kell elvégezni a különböző mezőgazdasági munkákat; a jobbágytelek nem egy darabban került kiadásra, hanem a falu határban mindegyik dűlőben kapott egy-egy darab földet a jobbágy, ezeket előfordult, hogy újraosztották
Egyéb jobbágyi terhek
ajándék: egyházi és családi ünnepekkor, általában állatot
a földesúr fent tarthatta magának az év egészére vagy az év egy részére a bormérés, a vadászat, a gabonaörlés, a sörfőzés, a mészárszékek létesítésének, a kenyérsütés stb. jogát
a földesúr engedélyhez köthette a jobbágyok költözését, házasságát, foglalkozás választását
Hűbéri lánc
Középkori uradalom
Boldogkő vára"
Nagy Károly császár
Nagy Ottó császár
Középkori földművesek
