I. Károly (1308-1342) trónralépése [TK. 10-11. old.]
1301. kihal az Árpád-ház
a három trónkövetelő közül végül Anjou Károly lesz a király 1308-ban I. Károly néven
több báró tartományúrként ("kiskirályként") országrésznyi területeket birtokolt, a legerősebb közülük Csák Máté volt
I. Károly fokozatosan legyőzte az ellene lázadó főurakat pl. 1312 rozgonyi csata
a király saját híveinek adományozott várakat, földbirtokokat és tisztségeket
I. Károly uralkodása [TK. 11-12. old.]
A pénzverés joga egyedül az uralkodót illette meg, aki ezáltal hatalmas bevételre tett szert
firenzei mintára aranypénzt veretett
1335-ben a visegrádi királytalálkozón a cseh, a lengyel és a magyar uralkodó szövetséget kötött egymással; lengyel király azt is megígérte, hogy ha nem születik törvényes fia, akkor I. Károly vagy fiai fogják örökölni a lengyel trónt
kisebbik fiát, András herceget eljegyezték a nápolyi trón várományosával, Johanna hercegnővel
I. Lajos (1342-1382), a hódító [TK. 12-13. old.]
két győztes hadjáratot is vezetett Nápoly ellen, de nem sikerült megtartania Nápolyt
Szerbia és Bulgária északi része, a román fejedelemségek (Havasalföld és Moldva) így Magyarország hűbéresei lettek
1370-től lengyel király is
1351. I. Lajos törvényei [TK. 13. old.]
kötelezte a jobbágyokat a kilenced fizetésére, ezzel egyenlővé tette az adóterheket, és megszüntette a jobbágyok elvándorlásának okát
megerősítette a nemesek jobbágyaik feletti bíráskodási jogát (úriszék)
nemeseket egy és ugyanazon szabadság illeti meg
Luxemburgi Zsigmond (1387-1437), a császár [TK. 14. old.]
Nagy Lajos halála után lánya, Mária lett a királynő
Máriát feleségül vette Luxemburgi Zsigmond, akit 1387-ben magyar királlyá koronáztak
Zsigmond legyőzte a lázadó bárókat
később cseh király, majd német-római császár is lett
Török veszély [TK. 15. old.]
14.század legvégén a törökök Magyarország déli határait fenyegették
a török birodalom élén a szultán állt, a lovas katonákat szpáhiknak, a keresztény gyerekekből nevelt gyalogos zsoldosokat pedig janicsároknak hívták
1396. nikápolyi csata: vereség a törököktől
a déli határokon végvárrendszer kiépítése,
kötelezte a magyar földbirtokosokat katonák kiállítására
I. Károly hatalmának megszilárdítása
I. Károlyt támogatták a kiskirályok ellen a városok, a kisnemesek és az egyház
Csák Máté uralmát a többi kiskirállyal ellentétben csak meggyengíteni tudta I. Károly, Csák Máté országrésze csak annak 1321-ben bekövetkezett halálával került a király uralma alá
I. Károly gazdaságpolitikája
Magyarország bányái adták a világtermelés negyedét ezüstből, aranyból pedig a harmadát
a kibányászott nemesfémet kötelező volt a királyi kamaráknál beváltani vert pénzre, ami óriási hasznot jelentett a királynak
a király, hogy elősegítse új bányák nyítását, a átengedte a nemesfémbányászatból származó haszon egy részét annak a földesúrnak, akinek a birtokán a bánya volt
kapuadó: nagyobb jobbágyháztartások fizették
harmincadvám: a kereskedők fizették az országhatáron
I. Károly külpolitikája
Váltakozó sikerességű harcok Szerbia és Bosznia ellen
Nagy vereség Havasalföldön, a király is alig tud elmenekülni (páncélt cserélt az egyik emberével)
Visegrádi királytalálkozó: János cseh király, Kázmér lengyel király; új, Bécset elkerülő kereskedelmi út kijelölése (Bécsnek ugyanis árúmegállítójoga volt)
I. Lajos külpolitikája, hadjáratai
A király öccse, András Johanna férje volt, aki megörökölte a nápolyi trónt. Nápolyban sokan nem szívesen látták Andrást, az eredeti megállapodás ellenére az uralkodó Johanna lett, nem pedig András és Johanna együtt. Végül a nápolyiak megölték Andrást, ennek megbosszulására vezette Lajos hadjáratait Nápoly ellen.
Elfoglalja Dalmáciát Velencétől
1351. ősiség törvénye
király megerősítette az Aranybulla rendelkezéseit
a nemesi öröklés tekintetében viszont módosítás történt, a nemesek nem rendelt nem rendelkezhettek szabadon a birtokukkal, ha teljesen kihalt a család, akkor a birtok visszaszállt a királyra
nem adhatták el
nem végrendelkezhettek szabadon: ha fiúörökos nélkül halt meg, akkor az oldalági rokonok örökököltek
ha teljesen kihalt a család, akkor a birtok visszaszállt a királyra
I. Lajos és a trónöröklés
nem volt fiúgyermeke, a országait leányaira hagyta
Magyarországot Máriára
Lengyelországot Hedvigre, aki hozzáment Jagelló Ulászló litván nagyfejedelemhez, így Lengyelország és Litvánia egyesült
Az ország I. Lajos halála után
sokan nem fogadták el Máriát uralkodónak, mert nő volt
az országban a tényleges hatalom a főurak kezébe került
egyes főúri csoportok francia vagy nápolyi trönkövetelőt támogattak
Mária férje, Zsigmond megkoronázása után nem sokkal később meghalt
a nikápolyi vereség erősen csökkentette Zsigmond tekintélyét, egy időre még börtönbe is vetetteék
Magyarország Zsigmond alatt
a király támogatta a városok fejlődését, sok település városi kiváltságot kapott
hozzá hű főnemeseivel megalapította a Sárkányos lovagrendet
1437-ben Erdélyben nagy parasztfelkelés tört ki Budai Nagy Antal vezetésével, de a magyar és székely nemesek, valamint a szász (német) polgárok legyőzték őket