1938. november 2. első bécsi döntés: a Felvidék déli sávja, illetve Kárpátalja déli része
1939 márciusában a magyar csapatok bevonultak Kárpátaljára
fegyveres semlegesség
1940 augusztusában második bécsi döntés : Észak-Erdély és Székelyföld
1941. április 11. Délvidék visszafoglalása
Magyar katonák a szovjet fronton [TK. 156-157. old.]
1941. június 26. Magyarország is hadbalép a Szovjetunió ellen
2. magyar hadsereg 1943. elején a Don-kanyarban óriási veszteségeket szenved
Megegyezés keresése az ellenséges nagyhatalmakkal [TK. 157-158. old.]
1943. titkos tárgyalások az angolokkal: ha az angol-amerikai csapatok elérik Magyarországot, szembefordúlni a németekkel
A német megszállás [TK. 158-159. old.]
1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot, a németekhez hű Sztójay Döme lesz a miniszterelnök, aki mindenben eleget tett a németek követeléseinek
több ezer németellenes személyt letartóztattak
szövetségesek elkezdték Magyarország bombázását
A kiugrási kísérlet és a nyilas hatalomátvétel [TK. 159-160. old.]
1944. augusztus Románia átállt a szövetségesek oldalára, októberben a harcok már a Tiszántúlon
titokban fegyverszünet a szovjetekkel
1944. október 15. nem sikerült az átállás a szovjetekhez, a hatalmat a Szálasi Ferenc vezette szélsőjobboldali Nyilaskeresztes Párt veszi át
A hadszíntérré vált Magyarország [TK. 160. old.]
a háborús események 1945 áprilisában fejeződtek be Magyarországon
A revíziós eredmények [TK. 154-156. old.]
1938. november 2. első bécsi döntés (Németország, Olaszország): a Felvidék déli sávja, illetve Kárpátalja déli része visszakerül, a lakosság 85%-a magyar
1939 márciusában a magyar csapatok bevonultak Kárpátaljára, itt túlnyomórészt ruszinok
Teleki Pál miniszterelnök fenn akarta tartani fegyveres semlegességet: távolmaradás a lengyel háborútól, lengyel menekültek befogadása
1940 augusztusában második bécsi döntés (Németország, Olaszország): Észak-Erdély és Székelyföld visszacsatolása, felerészt magyar
1941. április 3. Teleki Pál öngyilkos lesz, mert ellenezte Jugoszlávia megtámadását
1941. április 11. Délvidék visszafoglalása, lakosság harmada magyar
Magyar katonák a szovjet fronton [TK. 156-157. old.]
1941. június 26. Magyarország is hadbalép a Szovjetunió ellen
1942-ben kiküldik a szovjet frontra a 2. magyar hadsereget, amely 1943. elején a Don-kanyarban óriási veszteségeket szenved
1943–1944-ben a védelmi állásokat kiépítése a Kárpátokban
Megegyezés keresése az ellenséges nagyhatalmakkal [TK. 157-158. old.]
1941. december Magyarország hadiállapotba kerül Angliával és az USA-val is
1943. titkos tárgyalások az angolokkal: ha az angol-amerikai csapatok elérik Magyarországot, szembefordúlni a németekkel
a németek tudomást szereznek a tárgyalásokról
A német megszállás [TK. 158-159. old.]
1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot, a németekhez hű Sztójay Döme lesz a miniszterelnök, aki mindenben eleget tett a németek követeléseinek
több ezer németellenes személyt letartóztattak
szövetségesek elkezdték Magyarország bombázását
A kiugrási kísérlet és a nyilas hatalomátvétel [TK. 159-160. old.]
1944. augusztus Románia átállt a szövetségesek oldalára, októberben a harcok már a Tiszántúlon
Horthy megbízottjai Moszkvában titokban fegyverszünetet kötöttek a szovjetekkel
1944. október 15. nem sikerült az átállás a szovjetekhez, a hatalmat a Szálasi Ferenc vezette a szélsőjobboldali Nyilaskeresztes Párt veszi át
Szálasi Ferenc nemzetvezetővé választatta magát
a nyilasok az ország erőforrásait a szovjetek elleni harcra összpontosították, az ellenállással próbálkozókat stb. kivégezték
A hadszíntérré vált Magyarország [TK. 160. old.]
szovjetek folyamatosan előrenyomultak, és 1944 decemberében a Vörös Hadsereg körülzárta a magyar fővárost, az ostrom közel két hónapig tartott
a háborús események 1945 áprilisában fejeződtek be Magyarországon
Miniszterelnökök
Darányi Kálmán: 1936-1938.
Imrédy Béla: 1938-1939.
Teleky Pál: 1939-1941.
Bárdossy László: 1941-1942.
Kállay Miklós: 1942-1944.
Sztójay Döme: 1944. március 22.1944. augusztus 29.
Lakatos Géza: 1944. augusztus 29.- 1944. október 16.
Szálasi Ferenc: 1944. október 16.- 1945. március 28
Miklós Béla: 1944. december 22.- 1945. november 15.
Revíziós sikerek
Hitler felvetette, hogy ha Magyarország megtámadja Csehszlovákiát – okot adva ezzel a német beavatkozásra –, akkor visszakaphatja a Felvidéket. Horthy és Imrédy azonban nem vállalták
Nagy-Britannia és Franciaország érdektelenségre hivatkozva távol maradt az első bécsi döntéstől, de jelezték: elfogadják a döntést
Miután Szlovákia 1939. március 14-én kikiáltotta függetlenségét, a felbomló ország cseh területeire bevonult a német haderő. Magyarország kihasználta a helyzetet, és önálló katonai akcióval elfoglalta Kárpátalja jelentős részét (március 14–18.). A végrehajtott bevonulás szórványos harcokkal járt ugyan, de a még csak szerveződőben lévő ukrán gárda nem fejtett ki számottevő ellenállást. A Kárpátalja nyugati felében előrenyomuló Magyar Királyi Honvédség alakulatai rövid időre a frissen függetlenné váló Szlovákia haderejének néhány csapattestével is összeütközésbe került. Létrrjött a magyar–lengyel közös határt.
Miután Románia a szovjet ultimátum hatására lemondott Besszarábiáról. 1940 nyarán mozgósították a honvédséget, és a mozgósított alakulatok felvonultak a Tiszántúlra. A magyar–román háború azonban keresztezte volna a nemzetiszocialista Németország hosszabb távú érdekeit. Ezért Hitler nyomására előbb kétoldalú tárgyalások kezdődtek, majd – miután ezek nem hoztak eredményt – második bécsi döntés
A tengelyhatalmak iránti hálájának kifejezéseképpen Magyarország 1940 novemberében csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez
Teleki azonban azt is jelezni akarta – elsősorban az angolszász országoknak –, hogy Magyarország nem vált a tengelyhatalmak csatlósává. Ezért 1940. decemberben barátsági szerződést kötött a térség utolsó, németektől kevésbé függő államával, Jugoszláviával.
A helyzetet kihasználva a horvát nacionalisták kikiáltották a független Horvátországot. A Magyar Királyi Honvédség csak ezután, Jugoszlávia megszűnésére hivatkozva (ami által a barátsági szerződés is érvényét vesztette) lendült mozgásba. 1941. április 11-én a honvédség kijelölt sereg- és csapattestei átlépték a magyar–jugoszláv határt
jugoszláv hadsereg hevesen ellenállt, és a civil irreguláris alakulatok elsősorban éjjeli rajtaütéseivel is meggyűlt a honvédség baja.Délvidék pacifikálása nem ment egyszerűen, sőt 1942 januárjában a honvédség és a csendőrség egyes alakulatai igen erőszakos megtorló fellépéssel válaszoltak az irreguláris csapatok akcióira – a megtorlások egyik központja Újvidék volt.
Magyar katonák a szovjet fronton
1941. Június 26-án a déli órákban először szovjet vadászgépek géppuskával lőttek egy Kárpátalján közlekedő magyar gyorsvonatot, majd felségjelzés nélküli repülők bombázták Kassa belvárosát. Az elkövető gépeket a légvédelem szovjet repülőkként azonosította
Szovjetunió elleni támadás céljából előbb kisebb alakulatok lépték át a határt, majd Miklós Béla tábornok vezetésével támadásba lendült a magyar honvédség legmodernebb alakulata, a gyorshadtest (kb. 50 ezer katonával). Novemberben hazaindulhatott Magyarországra, helyét német alakulatok foglalták el. Kiderült, hogy bár a gyorshadtest a legjobban felszerelt magyar seregtest volt, fegyverzetének mennyisége és minősége jócskán elmaradt a követelményektől
Don-kanyarban elszenvedett vereség következtében a magyar 2. hadsereg néhány nap alatt elveszítette harcképes katonáinak egyharmadát, és a visszavonulás során a teljes veszteség közel 50%-ra nőtt – ehhez nagyban hozzájárult, hogy a német hadvezetőség a magyar alakulatoknak adta parancsba a visszavonulás fedezését.
2. magyar hadsereg parancsnoka Jány Gusztáv volt, akit 1947-ben háborús bűnösként kivégeztek
Megegyezés keresése az ellenséges nagyhatalmakkal
Kállay-kormány ezért a titkos tárgyalások során 1943 szeptemberében addig jutott el, hogy tudomásul vette a britek fegyverszüneti feltételeit. A háborúból való kilépéssel azonban meg akarta várni, amíg az angolszász csapatok elérik a magyar határt, és a fegyverszünet bejelentésével egyidejűleg bevonulnak az országba. Az angolszász hatalmak azonban – néhány hónappal később a teheráni konferencián – átengedték a közép-európai térséget a Szovjetunió érdekszférájának, és az itteni katonai beavatkozásuk lekerült a napirendről. A továbbiakban a magyar kiugrás bátorításával a német erők gyengítését és megosztását kívánták elérni.
Magyarország német megszállása
1944. március 19-én hajnalban a német csapatok ellenállásba csak elszórtan ütköztek, Honvéd Vezérkar főnöke, Szombathelyi Ferenc utasította a Magyar Királyi Honvédség parancsnokait is, hogy a bevonuló német alakulatokkal szemben ne lépjenek fel fegyveresen
Darányi Ignác
Imrédy Béla
Teleki Pál
Bárdossy László
Kállay Miklós
Sztójay Döme
Lakatos Géza
Szálasi Ferenc
