Kopernikusz: a Föld kering a Nap körül , nem a Föld a Világegyegyetem központja
a 16-17. században a tudományos gondolkodást a kétely és a logikus gondolkodásra törekvés jellemzi, fontos, hogy egy elméletet kísérletekkel igazoljanak
a fizikában Gallilei alkalmazta először a kísérletezést és a mérést
Felvilágosodás kora [TK. 54. old.]
18. század a felvilágosodás kora
értelem erejére támaszkodva felszámolhatóak a vallási és társadalmi ellentétek
elvetik a korlátlan királyi hatalmat és a születési előjogokat
hirdetik az élethez, a szabadsághoz, a tulajdonhoz való jogot
céljuk a szólás- és vallásszabadság
Nagy Francia Enciklopédia: a felvilágosodás eszméi, modern tudomány eredményei
A hatalom forrása [TK. 55. old.]
a hatalmi ágakat szét kell választani: törvényhozói, végrehajtó, bírói; ezek kölcsönösen ellenőrzik egymást
ezek az elvek először Angliában valósultak meg: 17. század végétől alkotmányos királyság
Rosseau - népfelség elve: az uralkodó a hatalmát a néptől kapta , nem az istentől; ha visszaél vele, le lehet váltani
a társadalom működését meghatározó alaptörvény az alkotmány
angol alkotmányos monarchia ábrája a tankönyvben!!!!!
Kopernikusz
egyetemi tanulmányait Lengyelországban, Krakkóban , és Olaszországban, Bolognában és Padovában folytatta, matematikát, orvostudományt, csillagászatot és egyházjogot tanul
Kopernikusz görög nyelvtudása révén ismerkedett meg az i. e. 3. században élt görög csillagász, a Szamoszi Arisztarkhosz ideájával, amely szerint a Föld és a többi bolygó a Nap körül kering
egyházjogból doktorátust szerzett, dolgozott orvosként; papi hivatalt viselt, kanonokvolt, de sosoem szentelték pappá
a középkori gondolkodást Ptolemaiosz ókori görög tudós bonyolult Föld középpontú rendszere határozta meg
Kopernikusz görög nyelvtudása révén ismerkedett meg az i. e. 3. században élt görög csillagász, a Szamoszi Arisztarkhosz ideájával, amely szerint a Föld és a többi bolygó a Nap körül kering
csillagászati megfigyeléseket végzett, matematikai számításokkal írta le a bolygók mozgását
fő műve a De revolutionibus orbium coelestium (Az égi pályák körforgásáról) 1543-ben jelent meg
a Föld naponta megfordul a tengelye körül, évente körülkeringi a Napot, a Nap pedig a bolygórendszer nyugvó központja, a Hold kering csak a Föld körül
mellett azonban változatlanul kitartott, hogy a bolygók egyenletes körmozgást végeznek; a Napot mozdulatlan középpontnak tartotta
Gallilei
eredetileg orvosnak készült, de később a természettudományok felé fordult, a padovai egyetemen tanított matematikát, mechanikát és csillagászatot
nem ő találta fel a távcsövet, de készített távcsöveket; az elsők között volt, akik a távcsövet csillagészati megfigyelésekre használta
Felfedezett a Jupiter körül keringő holdak közül négyet, hegyeket és fedezett fel a Holdon;űit ő észlelte a Szaturnusz gyűrűit először; az elsők között volt Európában, akik a napfoltokat tanulmányozták
csillagászati megfigyelései hozzájárultak a heliocentrikus világkép bizonyításához
megállapította, hogy a szabad szemmel folytonosnak látszó Tejút csillagok sokaságából áll
pisai ferde toronyból leejtett különböző tömegű testekkel bizonyította állítólag, hogy a szabadesés sebessége független a testek tömegétől (kizárva a légellenállást). Ez ellentétes volt Arisztotelész azon tanával, hogy a nehezebb testek gyorsabban, a könnyebbek lassabban esnek (egyenes arányban tömegükkel)
a gyorsulás teljes útja, nyugalomból indulva, az idő négyzetével arányos (ez a törvény rengeteg későbbi tudományos megállapítás elődjének tekinthető). Bebizonyította, hogy a testek mindaddig megőrzik a sebességüket, amíg egy másik erő – gyakran súrlódási – nem hat rájuk. Ezzel cáfolta Arisztotelész azon hipotézisét, miszerint a testek „természetüknél fogva” lelassulnak és megállnak, ha nem hat rájuk erő. Ez az alapelv vált Newton első mozgástörvényévé.
megpróbálta megmérni a fény sebességét, megállapította, hogy a hangnak van frekvenciáaja
Elkezdte hirdetni a kopernikuszi tanokat, sőt Kopernikuszon túl azt is, hogy a heliocentrikus modell nem csak matematikai eszköz, hanem a valóság helyes leírása. Az egyház a kopernikuszi modellt mint matematikai modellt támogatta, sőt tanította abban az időben.
1632-ben írta meg híres Párbeszéd című művét, a két legnagyobb, ageocentrikus és a heliocentrikus világrendszerről
1633-ban pápai bíróság nézetei miatt elítélte: kötelezték heliocentrikus tanainak visszavonására; börtönbüntetésre ítélték, mely ítéletet később házi őrizetre változtattak; betiltották a „Párbeszédeket”, és Galileit eltiltották az írástól; az ítélet nem nyilvános részében minden művét betiltották
"És mégis mozog (a Föld)" mondta állítólag a halálos ágyán
A katolikus egyház csak1992-ben semmisítette meg a Galileit elmarasztaló ítéletet
Kepler
A bolygók pályája ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap.
további fontos törvényeket is megállapított a bolygók mozgásáról
Giordano Bruno
a világegyetem végtelen, a számtalan miénkhez hasonló világ között akadnak más lakott égitestek
hitt a lélekvándorlásban
elvetette a "kettős igazság" elvét, és a tudomány kizárólagosságát hirdette
panteista volt, azaz nem ismerte el a természet felett álló istent, azt magával a természettel azonosította
1600-ban máglyán elégették
Newton
ő volt az első, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Aföldre leeső tárgyak és a bolygók keringését ugyanazok az erők mozgatják.
minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, míg egy kölcsönhatás a mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti.
Egy pontszerű test gyorsulása egyenesen arányos a rá ható erővel, és fordítottan arányos a test tömegével.
Az erők mindig párosával lépnek fel. Két test kölcsönhatása során mindkét testre egyező nagyságú, azonos hatásvonalú és egymással ellentétes irányú erő hat.
felfedezte, hogy a prizmán megfigyelhető színek valójában a fehér fény alkotóelemei
Angol alkotmányos monarchia
1688-ban a parlament lemondatja II. Jakabot és meghívj a trónra Orániai Vilmost („dicsőséges forradalom” )
1689-ben királlyá koronázzák, de csak miután elfogadta a Jognyilatkozatot
Jognyilatkozat: a királyi hatalmat korlátozták, a törvényhozói hatalom jogilag is a parlament kezébe került. Ennek felsőházába az arisztokraták és az anglikán egyház delegálhatott képviselőket, az alsóházba a képviselők választások útján kerültek be. A Jognyilatkozat emellett számos szabadságjogot rögzített, és kimondta a bíráskodás függetlenségét.
a végrehajtó hatalmat egy minisztertanács gyakorolta, majd az 1720-as évektől kialakult a vezető miniszter, a miniszterelnök (prime minister) rangja.
szűk választójog csak a legmagasabb adófizetői kategóriákba tartozókat illette meg, így a cenzus az angol társadalom nagy többségét kizárta a közéletből.
A választásokon győztes párt vezetőjét a király miniszterelnöknek kérte fel; a megalakuló kormány a végrehajtó hatalmat gyakorolta.
1707-ben Anglia és Skócia közjogi egyesülésével létrejött Nagy-Britannia; ezáltal a skót parlament beolvadt a londoni törvényhozásba, és a két ország vámunióra lépett.
A Tory és Whig két angol párt, mely hosszú ideig a politikai életben egymással versenyzett, és a kormányzásban egymást váltotta; a tory név egyet jelentett a konzervatív, a whig a liberális szavakkal.
