1939. szeptember 1. : németek megtámadják Lengyelországot
1940. áprilisa németek lerohanták Dániát és Norvégiát
1940. májusa a németek megtámadták Hollandiát és Belgiumot, majd Franciaországot
1940. nyara Olaszország megtámadta Görögországot és Egyiptomot
1941. április németek elfoglalták Jugoszláviát és Görögországot
1941. június 22. németek megtámadják a Szovjetuniót
1941. december 7. Japán megtámadta az USA-t Pearl Harbornál:
1943 elején: Vörös Hadsereg súlyos vereséget mért a németekre Sztálingrádnál
1944. június 6: angol-amerikai csapatok partraszálltak Normandiában
1945. május 8: Németország letette a fegyvert (kapitulált)
1945. augusztus: amerikai atombomba bevetése Hirosimában és Nagaszakiban
1945. szeptember 2.: Japán letette a fegyvert (kapitulált)
1938. november 2. : első bécsi döntés
1939 március magyar csapatok bevonultak Kárpátaljára
1940 augusztus: második bécsi döntés
1941. április 11. Magyarország megtámadja Jugoszláviát, Délvidék visszafoglalásának kezdete
1941. június 26. : Magyarország is hadbalép a Szovjetunió ellen
1944. március 19.: Németország megszállja Magyarországot
1944. október 15: Horthy sikertlen kiugrási kísérlete, a nyilasok átveszik a hatalmat
1945. április: végetérnek Magyarországon a harcok
1938. első magyar zsidótörvény
1939. második magyar zsidótörvény
1941. harmadik zsidótörvény
1944. dec-1945 febr.. Budapest ostroma
Személyek
Churchill: angol miniszterelnök
Roosevelt: amerikai elnök
Teleki Pál: miniszterelnök; fegyveres semlegesség, öngyilkos lesz tiltakozásul Jugoszlávia készülő megtámadása ellen
Sztójay Döme: németbarát miniszterelnök a német megszállás alatt
Szálasi Ferenc: a nyilas párt vezetője, 1944. októberétől miniszterelnök, nemzetvezető
Fogalmak, helyek
Don-kanyar: a 2. magyar hadsereg itt szenved a szovejet fronton katasztrófális vereséget
fegyveres semlegesség: Magyarország fejlessze a hadseregét, de maradjon ki a világháborúból
első bécsi döntés: Németország és Olaszország Magyarországnak ítéli a Felvidék és Kárpátalja déli részét
második bécsi döntés: Németország és Olaszország Magyarországnak ítéli Észak-Erdélyt és a Székelyföldet
atlanti csata: német tengeralattjárók rendszeresen támadták az Angliába tartó temgeri szállítmányokat, hogy így kényszerítsék térdre az angolokat
angliai csata: 1940-ben németek rendszeresen bombázták Angliát, hogy kívivják a légifölényt, de nem sikerült nekik, ezért nem próbáltak meg partraszállni Angliában
villámháború: gyors támadás a légierő és a páncáélosok hatékony alkalmazásával
háromhatalmi egyezmény (1940. szeptember): Németország, Japán, Olaszország; később más országok is csatlakoztal pl. Magyarország
jaltai konferencia (Sztálin, Roosevelt, Churchill): Németország és Berlin megszállási övezetekre osztása
munkaszolgálat: zsidó fiatalok fegyvernélküli katonai szolgálata
nünbergi per: német vezetők bíróság elé állítása háborús bűnökért
nyilasok: magyar szélsőjobboldali párt, 1944. október 15-én hatalomra kerülnek
a nagyvárosok bombázása pl. London, Drezda, Hamburg, Rotterdam stb.
elhúzódó utcai harcok Varsó, Leningrád, Sztálingrád stb.
gettó: zsidó lakosságot fallal elkülönített városnegyedekben gyűjtötték össze.
deportálás: Erőszakos elhurcolás, egy kijelölt tartózkodási helyre való kényszerítés
a megerősödött magyar szélsőjobboldal német mintára zsidó ellenes intézkedéseket akart, pl. a nyilasok
első magyar zsidótörvény: az ügyvédek, orvosok, mérnökök, újságírók és üzleti alkalmazottak 20 százaléka lehetett zsidó vallású
harmadik zsidótörvény: megtiltotta a zsidók és nem zsidók házasságkötését; nem a vallás, hanem a származás alapján tett különbséget zsidók és nem zsidók között
partizán: megszálló idegen hadsereg ellen harcoló fegyveres csoport tagja
Egyéb
szovjet terjeszkedés 1939-1940-ben
tengelyhatalmak országai
szövetségesek országai
A szövetségesek 1942 után nagy hatósugarú stratégiai bombázókkal naponta támadták a németek által megszállt területeket
németek nagymértékben használták az iparban kényszermunkásként a megszállt országok polgárait (valamint a hadifoglyokat, koncentrációs táborok lakóit); az elfoglalt területek gyáripari kapacitásait, erőforrásait a saját szolgálatukba állították