a háborús veszteségek, problémák miatt forradalmi hangulat
megalakulnak az egyes nemzetiségeket képviselő nemzeti tanácsok, amelyek célja a Monarchiától való elszakadás volt.
Forradalmi kísérlet a demokrácia kiszélesítésére [TK. 68-70. old.]
legszervezettebb ellenzéki erő a Magyar Nemzeti Tanács, vezetője Károlyi Mihály; Károlyi-párt, szociáldemokrata párt, polgári radikálisok
programjuk: béke, Magyarország függetlensége, demokratikus választások, nemzetiségeknek önrendelkezési jog, nagyszabású szociális és földbirtokreformok
1918. október 30–31-én Budapesten „őszirózsás forradalom”, Károlyi Mihályt nevezik ki miniszterelnöknek; n Tisza Istvánt meggyilkolták
november 16. a függetlenség és a köztársaság kikiáltása
1919 januárjában Károlyi Mihály köztársasági elnök lesz, miniszterelnök Berinkey Dénes
általános és titkos választójog, sajtószabadság, szabadon lehetett pártokat és egyesületeket alakítani
problémák: nem történik meg a földosztás és az új parlament megválasztása; ellátási nehézségek; az ellenforradalmi és kommunista ellenzék megerősödése
Magyarország megszállása [TK. 70-72. old.]
1918. novemberében nagy területeket foglaltak el a szerbek az ország déli részén, a románok Erdélyben
decemberben nagya területeket foglaltak el a csehek Észak-Magyarországon
fegyveres ellenállásra csak ritkán került sor, pl. Székely Hadosztály; a Károlyi-kormány sokáig bízott a diplomáciai eszközökben
Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter területi autonómiát ígért a nemzetiségeknek; de a szerbek, románok, szlovákok az elszakadás mellett döntöttek
a megszállt területekről több tízezer magyar család menekült el
A Károlyi-kormányzat bukása [TK. 72-73. old.]
békekonferenciára nem hívták meg a magyar kormányt
Vix-jegyzék szerint a Tiszántúl nagy részét ki kellett volna űrítenünk; ami a kormány nem fogadott el
Károlyi a szociáldemokratákat bízta meg az új kormány megalakításával
A proletárdiktatúra kialakítása és működése [TK. 74-75. old.]
szociáldemokraták megegyeztek a hatalom közös átvételéről: a két párt egyesült, Forradalmi Kormányzótanács néven új kormány
1919. március 21. kikiáltották bolsevik mintára a Tanácsköztársaság néven a proletárdiktatúrát
a kommunista Kun Béla volt a legbefolyásosabb vezető
rendszer rendeletei általában a szovjetoroszországi mintákat követték
nagy és közepes méretű ipari és bányaüzemek, a nagy földbirtokok és a bankok államosítása; nem hajtottak végre földosztást
felszámolta a politikai és egyéni szabadságjogokat, megszüntette a sajtószabadságot, betiltotta az ellenzéki pártokat
vörösterror: többszáz kivégzés, rengeteg bebörtönzés
Ellenforradalmi megmozdulások [TK. 75. old.]
sztrájkok és lázadások, amiket levertek, kegyetlenül megtoroltak
sokan külföldre menekülnek
megalakul Szegeden az ellenforradalmi kormány
A tanácsköztársaság harcai és bukása [TK. 75-76. old.]
Április végére a román csapatok elérték a Tiszát
tanácskormány felállította a Vörös Hadsereget, amely Felvidék keleti részéből kiszorította a megszálló cseh csapatokat Stromfeld Aurél vezetésével
A békekonferencia felszólította a tanácskormányt a visszafoglalt területek kiürítésére. Megígérték,
hogy a román csapatokat hátravonják A tanácskormány elrendelte a visszavonulást, de a románok nem vonultak vissza.
A román csapatok augusztus első napjaiban bevonultak Budapestre. A tanácsköztársaság vezetői augusztus 1-jén lemondtak
Az ellenforradalmi korszak kezdete [TK. 77. old.]
hatalom az ellenforradalmi erők kezébe került
a legnagyobb erőt a Horthy Miklós vezette Nemzeti Hadsereg jelentette
egyes alakulatai megtorló és megfélemlítő akciókat hajtottak végre a proletárdiktatúra (feltételezett) hívei ellen ("fehérterror"), ami több száz halálos áldozatot követelt
1919 novemberében a románok elhagyták a fővárost, s helyükbe megérkezett a Horthy Miklós Nemzeti Hadserege
Tisza István
miniszterelnök: 1903-1905., 1913-1917.
képviselőház elnöke: 1912-1913.; megválasztása miatti és az általános választójóg megadásáért (ő ellenezte) tartott tüntetésen hat ember meghalt, 300 megsebesült; a parlamentben erőszakosan lépett fel az ellenzéki képviselőkkel szemben
első merényletkísérlet ellene: az egyik ellenzéki képviselő háromszor rálőtt a parlamentben, majd megpróbált öngyilkos lenni
A háború előrehaladtával egyre erőteljesebbé vált reformtörekvésekkel – a választójog kiszélesítésével és a szociális reformokkal – mereven szemben állt. Mivel ellenezte IV. Károly király mérsékelt reformokkal kísérletező politikáját, 1917. május 23-án az uralkodó felszólítására benyújtotta lemondását. 1917. június 15. után maga is a Piave-frontra ment (lásd a keretes írást) mint a debreceni 2. Honvéd Huszárezred parancsnoka.
IV. Károly
A forradalmi hangulatot követve a Károlyi-kormány IV. Károlyt lemondásra szólította fel. A király erre válaszul egy jogilag nem értelmezhető nyilatkozatot küldött, amelyben kifejezte, hogy „visszavonul az uralkodói jogok gyakorlásától” – azaz a szó szoros értelmében nem mondott le, de az adott pillanatban ezt mégis így értelmezték
1919 márciusában az osztrák parlament elfogadta a császári ház száműzéséről és teljes vagyonának elkobzásáról rendelkező törvényt, ezután Svájcba költözött
Kommunisták Magyarországi Pártja
1918. novemberében alakult meg, miután Magyarországra érkezett Moszkvából Kun Bélát és csoportja (többnyire korábbi hadifoglyok voltak, akik átvették a bolsevik ideológiát).
ők adták ki a Vörös Újságot
erőszakos akcióktól sem riadtak vissza (például a szociáldemokrata pártlap, a Népszava szerkesztőségét feldúlták), de a kormány csak vonakodva lépett fel a nyilvánvaló törvénytelenségek ellen. Kun Bélát és néhány társát végül letartóztatták, de ez a párt erejét nem törte meg
az orosz bolsevikok anyagilag támogatták őket
Ellenforradalmi ellenzék
Társadalmi szervezeteket hoztak létre (például korábbi tisztek megalapították a Magyar Országos Véderőegyletet – MOVE, amit később a kormány betiltott
a pártok közül pedig elsőként a Keresztényszociális Néppárt lépett fel nyíltan ellenzéki programmal, de Bethlen István gróf is új pártot alakított (Nemzeti Egység Pártja). Mindannyian készültek a kormány által megígért választásokra
Károlyi-kormány belpolitikája
szociális reformok: a munkanélküli-segély, az adóhátralék elengedése, a 14 éven aluli gyermekek foglalkoztatásának betiltása, emelték a béreket, a leszerelt katonáknak jelképes végkielégítést adtak, tervezték a nyolc órás munkanap bevezetését és a társadalombiztosítás kiterjesztését
földreform: 500 holdnál nagyobb magán- és a 200 holdnál nagyobb egyházi birtokok kártalanítás ellenében való kisajátítását és egy-egy család eltartására alkalmas kis- és középbirtokokra való felosztását mondta ki. A parcellázást azonban csak Károlyi maga kezdte meg kápolnai birtokán 1919. február 23-án
Ország megszállása
1918. november 3-án aláírt padovai fegyverszünet: az olasz fronton állapított meg fegyverszüneti (demarkációs) vonalat, a Monarchia többi területét érintetlenül hagyta
November 13-án Belgrádban egy fegyverszüneti delegáció aláírta a megállapodást, amely a padovainál már jóval előnytelenebb feltételeket tartalmazott: teljes Dél-Magyarországot (például Pécs, Szabadka), illetve Dél-Erdélyt és Székelyföldet ki kellett üríteni és átadni a szomszéd országoknak
A román előrenyomulás nem állt meg a belgrádi egyezmény által kijelölt vonalnál, hanem azon – a bukaresti francia antantmegbízott felhatalmazásával – átlépve fokozatosan Erdély teljes területét elfoglalták.
Decemberben egy párizsi antantdöntés jelölte ki a csehekkel szembeni demarkációs vonalként nagyjából a mai határt, amelytől északra eső területeket a magyar kormánynak ki kellett ürítenie.
Az utódállamok a területszerzést nemzetgyűlésekkel próbálták legitimálni (szlovákok – Turócszentmárton, október 30.; szerbek – Újvidék, november 25.; románok – Gyulafehérvár, december 1.). Ezek zavaros körülmények között, spontán módon (nem előre meghirdetett választás útján) megtartott rendezvények voltak, és csak a nemzetiségek részvételével zajlottak
Tanácsköztársaság
Forradalmi Kormányzótanács élén hivatalosan a szociáldemokrata Garbai Sándor
nagybirtokokat nem osztották szét a parasztok között, hanem szövetkezeteket és állami gazdaságokat szerveztek belőlük
vörösterror egyik vezetője Szamuely Tibor népbiztos volt, a megtorlásokat sok esetben a "Lennin-fiúknak" nevezett fegyveres csoport hajtotta végre
önkényesen több száz embert túszul ejtettek a módosabb családokból, akiket bírói ítélet nélkül tartottak fogva
Április 7-én tanácsválasztásokat tartottak az országban. A választójog elvileg „valamennyi 18. évét betöltő férfira és nőre egyaránt vonatkozott”, azonban nem választhattak ugyanakkor a korábbi hatalom képviselői és a papság. A választásokon csak a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesülése után létrejött Magyarországi Szocialista Párt indíthatott jelölteket
szociális intézkedések: bevezették a 8 órás munkaidőt, húsz százalékkal csökkentették a lakbéreket, a többszobás polgári lakásokba proletárcsaládokat költöztettek, általános bérrendezés keretében 10-80%-kal megemelték a jövedelmeket; Kiterjesztették a társadalombiztosítást, rendelkeztek a gyermekek és tanoncok védelméről, valamint a nők egyenjogúságáról; betiltották a prostitúciót, létrehozták Magyarország első tüdőszanatóriumát; ingyenessé tették a Margitsziget látogatását, munkásgyerekeket a Balatonra vitték nyaralni
államosítások: állami tulajdonba vették a lakóházakat, a szállodákat, az üzleteket, a külkereskedelmet, az áruházakat, a 100 holdnál nagyobb földbirtokokat, az iskolákat, a színházakat, a mozikat, a könyvtárakat, a műkincseket, a gyógyszertárakat, a lakóházakat, egyes helyeken a kisiparosok műhelyeit és szerszámait, a pénzintézeteket, illetve a 20 munkásnál többet foglalkoztató ipari, bánya- és közlekedési üzemeket
ABC (Antibolsevista Comité): a korábbi elit tagjaiból Bethlen István gróf vezetésével Bécsben szerveződő kommunistaellenes csoport.
Arad–szegedi ellenkormány: Károlyi Gyula gróf május 5-én Aradon ellenkormányt alakított, amely később román követelésre elhagyta a várost. Ezután a francia megszállás alatt álló, így a tanácsköztársaság hatalma alá nem tartozó Szegedre tette át a székhelyét. A kormány hadügyminisztere Horthy Miklós lett.
Ellenforradalmi korszak kezdete
augusztus elsején a Tanácsköztársaság átadta a hatalmat a Peidl Gyula vezette tisztán szociáldemokrata kormánynak
néhány nappal később erőszakkal megdöntik a kormányt, az új miniszterelnök Friedrich István lesz; visszavonnak minden a két forradalom által hozott intézkedést
novemberben létrejött a több pártból (szociáldemokraták is) egységkormány, amit az antant is elismert, Huszár Károly vezetésével
Horthy Miklós
tengerésztiszt; 1909–1914 között Ferenc József szárnysegéde
IV. Károly az első világháború alatt ellentengernaggyá, majd az őszirózsás forradalom utolsó napján altengernaggyá léptette elő, a Monarchia flottájának utolsó főparancsnoka volt,
A cattarói matrózlázadás elfojtását hozzá kötik
1918. október 31-én végül IV. Károly király utasítására átadta a flotta hajóit a Szerb-Horvát-Szlovén Nemzeti Tanácsnak
a köztársaság kikiáltása után kenderesi birtokára vonult vissza
1919. július 13-án fővezéri kinevezést kapott,[23] amellyel a Nemzeti Hadsereg élére állt
Tisza István
IV.Károly
Károlyi Mihály
Jászi Oszkár
Berinkey Dénes
Kun Béla
Garbai Sándor
Szamuely Tibor
Horthy Miklós
