hűbérúr: olyan nemes, aki hűségért és katonai szolgálatért cserébe földet adományoz alávetettjének, egy másik nemesnek.
Keresztes háborúk [TK. 97. old.]
cél: visszafoglalni a Szentföldet a muszlim hódítóktól
több európai országból érkeznek lovagok
nehézlovas harcmodor
1099. Jeruzsálem elfoglalása, keresztes államok alapítása a Szentföldön
13. század végére a muszlimok visszafoglalják a Szentföldet
Iszlám parancsolatai
Ramadán: tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól és szexuális együttléttől hajnaltól napnyugtáig; minden muzulmán számára kötelező, viszont azok számára szigorúan tilos, akikre ez veszélyt jelent vagy túl sok problémával járna. Ilyenek például a 14 év alatti gyerekek, az idős emberek, a terhes vagy szoptató nők, a csatában harcolók, a cukorbetegek és minden más beteg is, illetve az utazók; ilyenkor fordítsanak nagyobb figyelmet az iszlám tanításainak betartására, tartózkodjanak az erőszak minden formájától, a dühtől, az irigységtől, a kapzsiságtól, a bujaságtól, az illetlen beszédtől és a pletykálástól
Mekkai zarándoklat: Minden egészséges muszlimnak élete során legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába, ha az utazás költségeit megengedheti magának; az iszlám naptár szerint az év utolsó hónapjában kerül rá sor; amikor a zarándokok már 10 kilométerre megközelítették Mekka városát, át kell öltözniük az úgynevezett ihrámba, amely két varratlan fehér vászonból áll; az egyhetes mekkai zarándoklat minden egyes napjához meghatározott szertartások, hagyományok kötődnek.
Pénteki ima: minden muszlim férfi számára kötelező (nőknek és gyermekeknek csak ajánlott). A déli ima időpontjában végzendő közösségben, lehetőség szerint mecsetben. Ha nem áll rendelkezésre mecset, akkor egy, az imára alkalmas gyülekezőhelyen kell megtörténnie. Ha az imádság mecsetben történik, akkor azt egy imámnak kell vezetnie; ha nincs elérhető imám vagy mecset, akkor a közösség legtapasztaltabb illetve legvallásosabb tagjának kell vezetnie az imát.
Rituális tisztálkodás: a muszlim hívőnek meg kell tehát tisztulnia minden ima előtt. Részleges, tiszta vízzel (nagyon ritka esetben homokkal) történő mosakodás a legáltalánosabb ilyenkor. A mosakodás (kötött) sorrendje
Alamizsna: az általánosan elfogadott hagyomány szerint a zakát egy hívő muszlim vagyonának 2,5%-át teszi ki, amelyet a szegényeknek illetve a rászorulóknak kell szétosztania. Ezek közé tartoznak a rabszolgák, szolgálók, adósok és az utazók is
Dzsihád: az Isten útján való küzdelmet, törekvést jelenti. Két részből áll, egyrészt a külső ellenséggel folytatott fegyveres küzdelem („kisebb dzsihád”), másrészt a saját hibáinkkal, negatív tulajdonságainkkal szemben vívott harc („nagyobb dzsihád”). A dzsihád más értelemben jelentheti a hit védelmét, a „szent háborút” is. Annak ellenére, hogy a dzsihád alapvetően nem agresszív hadviselést jelent, ezt az értelmezést tették magukévá a korai szélsőségesek vagy a 20-21. századi terrorista szervezetek is.
Nem szabad disznóhúst enniük, mivel a disznó tisztátalan állat, nem szabad bort inniuk, tilos a szerencsejáték
A muszlim férfinak négy felesége lehet, ezt azonban csak a gazdagok engedhetik meg maguknak. Tilos a házasság a pogányokkal, nincs megtiltva a keresztényekkel és a zsidókkal, de a születendő gyermekeknek muszlimnak kell lenniük. Muszlim nő viszont csak muszlimhoz mehet feleségül. A válás megengedett.
Iszlám viszonya a zsidókhoz és a keresztényekhez
Az iszlám ugyanis nem kényszerít senkit e vallás követésére
A muszlimok igen nagyra értékelik Noét, Ábrahámot, Mózest és Jézust és Máriát is
A Korán a „bálványimádóknak” csak az iszlám tanok felvétele vagy a halál között enged választást,az „Írás birtokosai” (zsidók és keresztények) ellen azonban csak addig viselt hadat, amíg azok nem voltak hajlandók adófizetésre kötelezni magukat. Így az iszlám országok keresztényei akadálytalanul követhették vallási szokásaikat, és még magas állami hivatalokat is betölthettek.
később megromlott ez a viszony
Keresztesháborúk okai
a vallási fanatizmus
az iszlám megdöntése és a kereszténység kiterjesztés
kettészakadt kereszténység egyesítése
a pápaság világuralmi igénye és terve
az anyagi érdekek (birtok- és vagyonszerzés, a kereskedelem fellendítése, a csapatok felszerelése és szállítása)
a feudális társadalom belső feszültségeinek levezetése (Európa túlnépesedése stb.
Első keresztes hadjárat (1096-1099)
II. Orbán pápa hirdette meg az 1095-ös clermont-i zsinaton
vallási buzgalomtól fűtött parasztok és egyéb közrendűek a „szegények keresztes hadjáratán” külön indultak el a Szentföldre és útközben zsidók elleni pogromokat tartva, fosztogatva értek el a szeldzsuk határig, ahol a muzulmánok szétverték a seregüket
a keresztesek hada több különálló seregből állt, teljes létszámuk 30-35 ezer harcost, ezen belül 5 ezer lovast tehetett ki
Jeruzsálem elfoglalásakor lemészárolták a zsidő és muszlim lakosokat
a keresztesek megígérték a bizánci a bzánci császárnak, hogy átadják az elfoglalt terülteket átadják neki, de nem így tettek
keresztes államok: a Jeruzsálemi Királyság, az Antiókhiai Hercegség, az Edesszai Grófság és később a Tripoliszi Grófság.
az itáliai kereskedő köztársaságok (Velence, Genova, Pisa), amelyek kereskedelmi privilégiumokért cserébe tengeri szállítást biztosítottak a kockázatos szárazföldi helyett
johannita és a templomos lovagrendek megalapítása, amelyek egyfajta állandó hadseregként szolgálták a keresztények védelmét.
Egyéb kereszteshadjártok
4. kereszteshadjárat (1202-1204): a keresztesek célja eredetileg Egyiptom volt, a kereszteseket velencei hajók szállították. A velenceiek hatására a sereg végül végül Konstantinápolyt foglalta el, felosztották maguk között a Bizánci Birodalom elfoglalt részeit, meglalkították pl. a Latin Császárságot (1204-1261)
Gyermekek keresztes hadjárata (1212): az ártatlan gyermekek, akik mentesebbek a bűntől, mint a felnőttek, képesek lesznek visszavenni Jeruzsálemet. Nem jutottak el a Szentföldig: visszafordultak, elsüllyedt a hajójuk, kalózok kezére kerültek
Templomos lovagok
védelmezték a zarándokokat és több vár védelmét ellátták a Szentföldön; rettegett elit harcosok
szerzetesi szabályok szerint éltek
sok kiváltságot kaptak, óriási vagyont gyűjtöttek össze az adományokból
14. század elején a francia király megszüntette a rendet, tagjait elfogta, vagyonukat elkobozta
Keresztesháborúk hatásai
a keresztények, muszlimok és zsidók közötti viszony megromlása
fejlődött a kereskedelem Kelet és Nyugat között
arab számok átvétele, matematika fejlődése Európában
Megismerik az arab és zsidó tudósok műveit, ill. újra felfedezik a görög filózófusok és tudósok munkáit
Hűbéri lánc
Középkori uradalom
Boldogkő vára"
Nagy Károly császár
Nagy Ottó császár
Középkori földművesek
