Ipari forradalom

Az ipari forradalom kibontakozása [TK. 112-114. old.]

• Angliában, ahol a világkereskedelem központja volt, bontakozott ki először, a 18. században az ipari forradalom
• új találmányok, folyamatos gazdasági növekedés, szabad verseny
• először a textiliparban bontakozott ki a fejlődés
• a gépek meghajtásában a James Watt által tökéletesített gőzgép hozott nagy változást
• nagy gyárak épülnek
• a 19. század első felében Nyugat-Európában és az USA-ban is megkezdődik az ipari forradalom

A közlekedés és a kommunikáció fejlődése[TK. 114-115. old.]

• 1807. Fulton: gőzhajó
• 1814. Stephenson: gőzmozdony
• egész Európában vasúthálózatok épültek: gyorsabbá vált a közlekedés, és nagy tömegű árut lehetett szállítani szárazföldön
• A vasútépítés nagy lökést adott a bányászat (szén, vasérc) és a nehézipar (vaskohászat, gépgyártás) fejlődésének
• Morse: távíró; Bell: telefon; Edison: szénszálas villanykörte, első villanytelep, fonográf

A mezőgazdaság átalakulása [TK. 116. old.]

• a tőkés vállalkozások a mezőgazdaságban is
• gépek: gőzeke, vetőgép, aratógép
• vetésforgó (őszi gabona, tavaszi gabona, takarmánynövények), takarmánynövények termesztése >>> istállozó állattartás

Népességrobbanás [TK. 116. old.]

• lakosság száma ugrásszerűen megemelkedett
• okok: élelmiszertermelés növekedése, higénia és az orvostudomány (pl. védőoltások) fejlődése

Városiasodás [TK. 117. old.]

• Az iparvidékek és a vasúti csomópontok városainak lakossága a többszörösére nőtt.
• Megoldandó problémák: a szennyvízelvezetés, az ivóvízellátás, a városi közlekedés és a kórházi ellátás kialakítása, környezetszennyezés

A bérmunkások alkalmazása [TK. 118-119. old.]

• a parasztok a városi gyárakban helyezkedtek el
• bérmunkások: alacsony fizetés, hosszú munkaidő, munkanélküliség, nyomor
• géprombolás
• szakszervezetek: szakmánként tömörítették a munkásokat; sztrájk