Az 1920-as évek második felében a magyar gazdaság teljesítménye jelentősen meghaladta a világháború előtti színvonalat.
nagy világgazdasági válság: 40%-kal csökken az ipari termelés, a mezőgazdasági még jobban, 50-70-kal csökkennek a mezőgazdasági árak; munkanélküliség, bércsökkentés, államcsőd veszélye
1931. lemond Bethlen István; 1932-1936. Gömbös Gyula a miniszterelnök, aki részben olasz fasiszta mintára reformokat akart bevezetni, de jórészt sikertelenül
kormányok főleg a mezőgazdaságot segítették: magasabb felvásárlási ár, részbeni adósságelengedés, külföldön piacok szerzése (pl. Németország, Olaszország)
1930-as évek közepén ismét fellendült a gazdaság, több iparágban világszínvonalú termelés: pl. Chinoin gyógyszergyár, Tungsram/ Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Weiss Manfréd művek (pl. repülők), Ganz (pl. transzformátor, villanymozdony), Orion (rádió)
Oktatás, kultúra és tudomány [TK. 122-123. old.]
1920-as években Klebelsberg Kunó a kultuszminiszter: népiskolák építése, jelentősen csökkent az analfabéták száma; az elcsatolt területekről menekülő egyetemeket letelepítették Pécsen és Szegeden; Collegium Hungaricumok létrehozása a tehetséges diákok külföldi tanulását segítendő
Szent-Györgyi Albertet a C-vitamin előállítása miatt Nobel-díjjal jutalmazták 1937-ben
1930-as években Hóman Bálint a kultuszminiszter: szegény tehetséges parasztok tanulásának támogatása
mozi volt a legnépszerűbb szórakozás
a cserkészet és a leventeképzés: iskolán kívüli nevelés fontos intézménye
Társadalmi rétegződés [TK. 124-126. old.]
hagyományos társadalom: arisztokraták; úri középosztály: középbirtokosok, állami hivatalnokok, értelmiség; parasztság (társadalom kb. 60%), közölük a legszegényebbek a napszámosok és az uradalmi cselédek
polgári társadalom: nagytőkések (nagypolgárság); középpolgárság: értelmiség, magánhivatalnokok, közepes vállalatok tulajdonosai; kispolgárság: kisiparos, kiskereskedő, postás, rendőr, kishivatalnok stb.; munkásság: szak-, betanított- és segédmunkások
a társadalmi csoportok erőteljesen elkülönültek
Életmód, szabadidő, sport [TK. 126-17. old.]
hírek széles körben elterjednek: sajtó, rádió, filmhíradó
szabadidő megjelenése (pl. fizetett szabadság és nyolcórás munkaidő): turizmus, idegenforgalom, sport
sport: legnépszerűbb a futball, egyéb sikersportok: a vízilabda, az ökölvívás és a birkózás, vívás és úszás