államfő 1920 és 1944 között Horthy Miklós, 1920. március 1-én választotta meg a nemzetgyűlés kormányzónak
IV. Károly kétszer próbált sikertelenül visszatérni a magyar trónra
Teleki Pál (1920-1921) és Bethlen István (1921-1931) miniszterelnökök megszilárdították a kormány hatalmát, felléptek a szélsőséges mozgalmak ellen: véget vetettek a fehér különítményesek megtorlásainak, kommunisták törvényen kívül helyezése)
1920-ban parlamenti választások: újra az országgyűlés hozza a törvényeket
1920-1921-ben kivonulnak az országból a román és szerb csapatok
1920. korlátozott földosztás
Revíziós törekvések [TK. 110-112. old.]
minden politikai irányzat elutasította a trianoni békét, elsőrendű ügy volt a trianoni békediktátum felülvizsgálata, azaz revíziója
elsődlegesen etnikai revíziót: többségében magyarlakta területek visszacsatolása
a kultúra felvirágoztatásával a magyar kultúrfölényt is szerették volna bizonyítani a szomszédos államokkal szemben
Antikommunizmus és politikai antiszemitizmus [TK. 112-114. old.]
antikommunizmus: veszélyes, forradalmi eszmének tekintették a kommunizmus, ezért üldőzték a kommunistákat
antiszemitizmus okaia zsidóság a kulturális és gazdasági élet vezető pozícióit számarányát messze felülmúlva foglalta el; a zsidóságot is az ország tragédiájának bűnbakjává tették.
1920. numerus clausus az egyetemi férőhelyeket az egyes nemzetiségek számarányához kötötte. Ez a korlátozás legnagyobb mértékben a zsidóságot sújtotta
Bethlen István miniszterelnöksége 1921-1931. [TK. 115-116. old.]
biztos parlamenti többség: erős kormánypárt- Egységes Párt, választójog szűkítése, vidéken nyílt szavazás
gazdasági konszolidáció: állami takarékoskodás, új adók, külföldi kölcsön
pengő: új értékálló pénz; infláció letörése; Nemzeti Bank
beteg- és nyugdíjbiztosítás fejlesztése
Külpolitikai kényszerpályák [TK. 116-117. old.]
Magyarország belépett a Népszövetségbe; jó viszonyra törekedtünk a nagyhatalmakkal a revízió érdekében
szövetségkötés a versaillesi békével szembenálló országokkal: 1927. Olaszország, 1931. Ausztria
Hitler hatalomra jutása után óriási mértékben megnőtt Kelet-Közép-Európában a német befolyás, Magyarország is a tengelyhatalmakkal működött együtt
német befolyás éreztette a hatását a belpolitikában is (pl. zsidótörvények, jobbratolódás a kormánypolitikában)
Választási törvény
a választójogosultak aránya a cenzusok szigorítása eredményeként az összlakossághoz képest 40%-ról 29,8%-ra csökkent (kb. 800 ezer fővel kevesebben szavazhattak, mint 1920-ban)
a titkos szavazás csak Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban maradt meg (egyéni és listás választás keretében), máshol, ahol a mandátumok 80%-ának sorsa dőlt el, nyíltan lehetett szavazni (kizárólag egyéni jelöltekre).
1926-ban visszaállításra került az országggyűlés felsőháza: főnemesek, tiszttség vagy kormányzói kinevezés alapján
Választási eredmények
1920: 3 kormánypárt: 86%, szociáldemokraták nem indultak
1922: Egységes Párt: 57% (+ 6% másik két kormánypárt), szociáldemokrata párt: 10%, liberálisok: 5%
1926: Egységes Párt: 50% (+ 15% másik kormánypárt), szociáldemokrata párt: 11%, liberálisok: 7%
1931: Egységes Párt: 45% (+ 12% másik kormánypárt), szociáldemokrata párt: 11%, Független Kisgazdapárt: 11%
1920-as földreform
Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter
400000 igénylő átlagosan mindössze egy hektárnyi termőföldhöz jutott. Az ország mezőgazdasági területéből mindössze 6%-ot vettek igénybe
nem volt kötelező, nem volt ingyenes a kapott földbirtok
Kormányzói jogkör
Az uralkódói jogkörtől elmaradt, de gyakorlatilag élethossziglani megbízás volt és több alakalommal bővítették a hatáskörét
egy majd két alaklommal visszaküldhette a parlamentnek a törvényeket, feloszlathatta a parlamentet vagy elnapolhatta az üléseit; általános kegyelmet adhatott; közvetlen fenyegető veszély esetén elrendelhette a hadsereg alkalmazását a határokon túl is; személye szent és sérthetetlen; Legfelsőbb Hadúr; később megszűntetik a felelősségrevonásának törvényes lehetőségét; javaslatot tehet útodjára; dönt háborúbáke kérdésében a parlament jóváhagyásával; kinevezi a miniszterelnököt, kormány csak a jóváhagyásával terjeszthet a parlament elé törvényeket
nem adományozhat nemességet, nem nevezhet ki főpapokat
1927. kiterjesztették a beteg- és balesetbiztosításban részesülők körét, leginkább csak a mezőgazdasági munkások maradtak ki belőle; fejlesztik aszolgáltatásokat is
1928. bevezetik a kötelező nyugdíj-, rokkantsági-, özvegyi-, árvasági biztosítást
Vass József népjóléti miniszter
fizetett szabadság
Az orvosok és a kórházi férőhelyek száma alapján a magyar egészségügy európai összehasonlításban is kiemelkedően jónak számított, a korszakban mintegy 160 kórház épült. A jobb ellátásnak köszönhetően csökkent a csecsemőhalandóság, és a népbetegségnek számító tüdőbajt is visszaszorították. Mindennek hatására jelentősen nőtt a várható élettartam
IV. Károly
a legitimista pártok, pilitikusok támogatták a visszatérését
1921. tavaszán váratlanul megjelent Horthynál és kérte a hatalom átadását; de a kormányzónak sikerült lebeszélni, távozásra bírnia
1921. őszén fegyvers erővel tért vissza, csak Budaörsnél sikerült megállítani
nemzetgyűlés kimondta IV. Károly királyi jogainak és a Habsburg-ház örökösödésének megszüntetését. IV. Károly 1922-ben halt meg a Portugáliához tartozó Madeira szigetén.
Numerus clausus
Erős túljelentkezés az egyetemekre: frontról való visszatérők, menekültek; értelmiségi túltermelés: kisebb ország, kisebb állam; egyetemeken zsidó diákokat támadnak meg
tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaság-tudományi karára és a jogakadémiákra való beiratkozás feltételeit szabályozta
egyik feltétel: „a nemzethűség s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatóság”
egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát.....
törvény a zsidóságot vallási közösség helyett nemzetiségként definiálta, annak érdekében, hogy kikeresztelkedéssel ne lehessen kikerülni a korlátozást
1928. törvény módosítása: törölte a törvény nemzetiségek korlátozását jelentő kitételét; ennek ellenére egyes egyetemeken a gyakorlatban tovább érvényesült
Teleki Pál
Bethlen István
Gömbös Gyula
