A győztesek átmeneti együttműködése [TK. 176. old.]
Szovjetunió saját befolyási övezetének tekintette a Vörös Hadsereg által megszállt Kelet-Európát
Németországot, Ausztriát és Berlint a győztesek négy megszállási zónára osztották (angol, francia, amerikai, szovjet)
Lengyelország: új nyugati határvonal
német kisebbség: kollektív bűnösség elve, kitelepítés
ENSZ [TK. 177. old.]
1945. Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozása, legfontosabb feladata a béke, konfliktusok megelőzése
Biztonsági Tanács: öt állandó tagnak (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Szovjetunió) vétójog
Közgyűlés
Izrael Állam megalapítása [TK. 178. old.]
1947. ENSZ Palesztinát két részre osztotta: egy arab és egy zsidó (1948. Izrael) államra
Izrael ellen a szomszédos arab országok háborút indítottak, Izrael győzött, terjeszkedett
1947. párizsi békeszerződés [TK. 178-179. old.]
Szovjetunió nyeresége: a korábban megszerzett területek + Kelet-Poroszország egy része, Kárpátalja
Németország vesztesége: Elzász-Lotharingia, Kelet-Poroszország, Németország keleti szegélye
Lengyelország: nyereség; Németország keleti szegélye, Kelet-Poroszország egy része; veszteség: Szovjetunió korábbi hódításai
Magyarország: vissza a trianoni határok + 3 falu Csehszlovákiának
A vasfüggöny leereszkedése [TK. 180-182. old.]
szovjetek által megszállt országok: kommunista diktatúrák, államosítás, kollektivizálás, tervgazdálpkodás, áruhiány
Nyugat-Európa: demokrácia, kapitalista gazdaság
Marshall-terv: nagyszabású segályprogrammal támogatta a nyugati országokat
Truman elnök „feltartóztatás politikája”: USA-nak be kell avatkoznia azokban az országokban, ahol a kommunizmus terjeszkedik
1947-től hidegháború: a két szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió élesen szembenállt, megpróbálták az egész világon a saját érdekeiket érvényesíteni a másik rovására; közvetlen fegyveres összecsapás azonban nem következett be
Hruscsov követte Sztálint a Szovjetunió élén 1953-ban
Németország kettéosztása [TK. 183-184. old.]
Németország jövőjéről a négy győztes hatalom nem tudott megegyezni
nyugati hatalmak elhatározták, hogy Németország nyugati felét egységes állammá szervezik, új pénznemet vezettek be
válaszul a szovjetek katonai blokád alá vonták Nyugat-Berlint
1949-ben nyugaton megalakult a kapitalista, demokratikus Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK), keleten a kommunista Német Demokratikus Köztársaság (NDK)
Berlin is tartósan kettéosztott várossá vált, a berlini fal felépítéséig (1961.) szabad volt az átjárás, az emberek tömegével távoztak Berlinen keresztül az NDK-ból
A fegyverkezési verseny [TK. 184-185. old.]
óriási összegek hagyományos és atomfegyverek kifejlesztésére és felhalmozására, hadseregek fenttartására
1949. Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO): USA vezette katonai szövetség
1955. Ausztria semleges ország lesz, NSZK belép a NATO-ba
1955. Varsói Szerződés: Szovjetunió katonai szövetsége
Koreai háború [TK. 185-186. old.]
sok helyi háború, ahol a szuperhatalmak támogatják a harcoló feleket
Kína: polgárháború, amit a kommunisták nyertek meg Mao Ce-tung vezetésével
Észak-Koreában szovjet támogatással kommunista állam, míg Dél-Koreában az USA támogatásával katonai diktatúra
1950-1953 koreai háború: az északiak Kim Ir Szen vezetésével kínai támogatással sikertelenül megpróbálják elfoglalni Dél-Koreát, amit az USA (ENSZ-csapatok) támogat
Kubai rakétaválság [TK. 186-187. old.]
1959. Kubában a Fidel Castro vezette forradalmárok kerülnek hatalomra
Kennedy amerikai elnök megpróbálja megdönteni Castrót, ezért Kuba a Szovjetunióhoz fordul, kommunista diktatúra lesz
1962 nyarán a szovjetek titokban rakétákat telepítettek Kubába, az USA blokád alá vette Kubát, atomháború fenyegetett USA és Szovjetunió között