Hopliták: nehézfegyverzetű lándzsás görög gyalogosok
Falanx: nehézfegyverzetű gyalogosok zárt harci alakzata
Első perzsa támadások [TK. 41-42. old., Atlasz 8-9. old.]
I. Dareiosz perzsa király
Kr. 490. marathóni csata: a görög győzelem
görög hadvezér: Miltiádész
Második perzsa támadás [TK. 42. old., Atlasz 8. old.]
kezdetben a görögök vereségeket szenvedtek Xerxész perzsa király seregétől
pl. Kr.e. 480. thermopülai csata Leonidász spártai király
Végül a görögök győztek
Nagy Sándor és a Kelet [TK. 43-44. old., Atlasz 9. old.]
Kr.e. 4. század közepén II. Philipposz makedón király kiterjesztette a hatalmát Görögországra
fia, Alexandrosz (Nagy Sándor) vezetésével a makedón-görög seregek elfoglalták a Perzsa Birodalmat
egészen Indiáig eljutott, Egyiptomban megalakította Alexandria városát
Alexandrosz halála után birodalma kisebb királyságokra bomlott
elterjedt a görög kultúra Keleten
Pun háborúk [TK. 45-46. old.]
Karthagóiak (punok) uralták a Földközi-tenger nyugati medencéjét
1. pun háborúban Róma megszerzi tőlük Sziciliát
2. pun háborúban Hannibál pun hadvezér betör Itáliába
Végül Scipio római hadvezér legyőzi a punokat Kr.e. 202-ben a zamai csatában, Rómáé lesz Hispania
harmadik pun háború végén a rómaiak lerombolják Karthagót
Római hadsereg [TK. 46-47. old.]
először besorozott birtokos parasztok
később zsoldosok: fizetés, leszerelés után föld
Polgárháború [TK. 47. old.]
polgárháború fogalma: TK. 48 old.
kb. 100 éven át tartó belső harcok meggyengítették a birodalmat
Perzsa támadások előzményei
Kr.e. 513-ban a Dareiosz perzsa király átkelt Európába, seregében kisázsiai görög városok csapataival
Elfoglalta a Thrákiát, a thrák fejedelmek (köztük Miltiadész) kénytelenek voltak csatlakozni a perzsa sereghez
a perzsa sereg meghódította a getákat (Bulgária), majd átkelt a Dunán
a szkítákat (Földközi-tenger északi patvidéke) viszont nem tudta legyőzni, visszavonulni kényszerült
a Dunán vert hidat a perzsákkal tartó görög csapatok őrizték, Miltiadész hiába javasolta a többi görög vezérnek, hogy rombolják la hidat a perzsák előtt
Kr.e. 500/494/493 a kisázsiai görög városok sikertelen felkelése a perzsa uralom ellen Milétosz vezetésével (élén Arisztagorasz)
az anyaországi görögök gyakorlatilag nem segítették őket, Athén csak 20 hadihajót küldött, Eretria pedig ötöt
Athén ezzel megszegte a pezsákkal Kre. 508-ban kötött barátsági szerződést
az athéniak féltek a perzsa bosszútól, a keleti kereskedelmük megszűnésétól, ill. a pezsákhoz menekült athéni zsarnok, Hippiász visszatérésétől
Kre. 492-es perzsa támadás
tengeri és szárazföldi haderő átkel Európába Mardonisz vezetésével
Az Athosz-hegyfoknál egy nagy viharban a flottájuk fele megsemmisül, ezért visszavonulnak
Marathoni csata előzményei
parancsnoklási rend: a 10 sztratégosz naponta váltja egymást, de tartaniuk kell a szótöbbséggel meghozott határozathoz
Miltiadész azonnali támadást javasolt, 5-5 szavazat, végül az arhon polemarhosz Miltiadész mellett döntött, Miltiadész 4 híve átengedte neki a parancsnoklási napjait
Athéniek segítséget kértek Spártától, de ott éppen holdünnep volt, ami vége előtt nem küldhettek katonákat
Marathoni csata
100000 athéni és 1000 plataiai hoplita, valószínűleg nem volt velük könnyűgyalogság és lovasság (felderítés, szárnyak fedezése)
25000 perzsa katona, nagyrészt lovas és gyalogos íjjász
a görögök kihasználták azt a pillanatot, amikor a perzsa lovasság nem volt az arcvonalban (elhúzódó itatás vagy folyamatban lévő behajózás máshonnan történő támadáshoz)
a szokásoktól eltérően a görögök futásban támadtak
6400 perzsa, 192 görög halott
Maratoni csata utóélete
a spártaiak 3 nap alatt 220 kilométert tettek meg, de egy nappal lekésték a csatát
marathoni futás legendája: miért futott volna teljes fegyverzetben, miért nem lovasfutárt küldtek?
Miltiadésztől a gyózelemért megtagadták a koszorút az athéniak
Miltiadész sikertlenül ostromolja Paroszt, ami miatt bíróság elé kerül, de belehal sebesülésébe
Második perzsa támadás Kr.e. 480-ban
Hérodotosz szerint 5000000 főből állt a perzsa sereg, valójában kb. 200000 ember alkothatta, akik között voltak görögök is
a perzsák hajóhídat építettek a boszboruszi tengerszoros felett, amely sokkal keskenyebb volt akkor mint most
A görög szövetséges haderő egy része a thesszáliai Tempé-völgyben várta a perzsákat, de végül harc nélkül visszavonult
Az isztmoszi szorosban falat kezdtek építeni a Pelopponészoszi-félsziget védelmére
Thermopülai csata
A szorost és ezzel Közép-Görögországot 3100 görög katona védte, köztük 300 spártai
a spártaiak nagy részt a holdünnep, a többi görögöket az olimpia tartotta távol
a tervek szerint az erősítés beérkeztéig kellett volna kitartani, de a perzsák a vártnál hamarabb odaértek és árulás is segítette őket
a árulás után a spártaiakkal maradt a görög szövetségesek egy kisebb része is
a feldűhödött perzsa király lfejeztette Leonidász holttestét, a testét pedig keresztre feszíttette
Themisztoklész, athéni politikus, hadvezér
a tengeri haderő fejlesztését akarta, támogatói: iparosok, kereskedők, napszámosok
az Ariszteidész vezette párt a szárazföldi haderő fejlesztését támogatta a nagybirtokosokkal és parasztokkal eggyütt
Themisztoklész győzött, Ariszteidészt száműzték
kibővítette az athéni kikötőt (Peirareius), amit fallal kötöttek össze Athénnal
nagyszabású flottaépítésbe kezdett a laurioni ezüstbány jövedelméből (korábban felosztották az athéni polgárok között)
Kr.e. 480. Tengeri csaták
a görög flottába Athén adta a legtöbb hajót, de spártai volt a parancsnok, Eurübiadész
Athént kiürítették, amit később el is foglaltak a perzsák
a görög flotta Artemiszionnál gyűlt össze 210 hajóval, velük szemben a perzsák 600 hajóval
az artemiszioni csata után Szalamiszhoz vonult vissza a görög flotta, ahol 400 görög hajó állt szemben 450-500 perzsával; Themisztoklésznak sikerült megakadályozni az újabb visszavonulást
görög győzelem
A háború vége
A perzsa hajóhad visszament Ázsiába,a szárazföldi haderő egy részét Mardonisz vezetésével hátrahagyták Thesszáliában
a maradék perzsa haderőt a görögök a spártai Pauszinász vezetésével megsemmisítették Kr.e. 479-ben Plataiaa-nál
Themisztoklész később perzsabarát és Spárta-ellenes politikát folytatott, ezért száműzték, végül a perzsa királyhoz menekült
Makedónok és görögök
A görögök a Perzsa Birodalom elleni támadástól remélték a görög egység létrejöttét, a politikai, gazdasági és társadalmi problémák megoldását
Iszokratész: makedón vezetéssel kell megvalósítani a fenti programot, Démoszthenész: a makedónok nélkül, azok legyőzése után
Kre. 338. kharioneiai csata: makedón győzelem a görögg seregek felelett
Makedón hadsereg: több fegyvernem (nehézlovasság, közepesfegyverzetű lovasság, könnyűlovasság, nehézgyalogság, közepesfegyverzetű gyalogság, dárdavetők, íjjászok) hatékony együttműködése; könnyebb páncélzatú, hosszabb lándzsás nehézgyalogság
Nagy Sándor keleti hadjárata
Alexandrosz serege: 30000 gyalogos, 4500 lovas, ebből 7000 volt görög
a perzsa oldalon harcolt töb ezer görög zsoldos
a perzsák megpróbálták hátbatámadni Nagy Sándort, expediciós sereget küldtek Görögországba, de nem értek el sikert
Kre. 331. gaugamelai csata. Perzsák: 100000 gyalogos, 40000 lovas, 200 harci szekér, 15 harci elefánt, Alexandrosz: 40000 gyalogos, 7000 lovas
apja Hamilkar Barkasz elfoglalta Hispaniat, Róma elleni bosszúra készült
Hamilkar veje, Haszdrubal folytatta Hispania pacifikálást, de megegyezett Rómával az érdekszférák elhatárolásáról (Ebro folyó)
Kr.e. 219. Hannibál elfoglalta Hispániában a Romával szövetséges Saguntumot, majd 218-ban átkelt az Ebro folyón
Róma egy sereget Hispaniába, egyet a Pó folyó völgyébe, egyet pedig Karthágó ellen akart küldeni
azonban váratlanul megjelent Itáliában Hannibál serege: öt és fél hónap alatt megtettek 1600 kilométert, eredetileg 50000 gyalogosa és kilencezer lovasa volt
az Alpokon való átkelés után már csak 20000 gyalogosa és 6000 lovasa volt, de serege kiegészült a fellázadt gallokból
több csatában legyőzte a Rómaiakat, a legnagyobb győzelmát Kr.e. 216-ban aratta Cannae-nál: bekerítette a túlerőben lévő rómaikat (Varro, Paullus)
a dél-itáliai városok nagy része átáll az oldalára, szövetséget kötött V, Philipposz makedón királlyal
Róma elfoglalására nem gondolhatott (megfelelő ostromfelszerelés hiánya, kis sereg), Róma később kerülte a nyílt csatákat Itáliában, Hispániát elfoglalva megszüntette az utánpótlását, sikeresen harcolt a lázadó városok ellen
a Kr.e. 201-es békekötés után Hannibál bosszút forralt, Keletre utazott, ott próbált egy nagy Róma ellenes szövetséget létrehozni Róma ellen, ill. harcolt Róma ellen, de sikertelenül
