városok: püspöki és földesúri székhelyek, valamint a fontos szárazföldi vagy vízi kereskedelmi útvonalak csomópontjai
a polgárok a városok lakosai: kézművesek és kereskedők
városfal
városi kiváltságok: saját vezetőik megválasztása, saját bíráskodás, egyösszegű adó, vásártartás stb.
vásárok a városok központjában
sok jobbágy városokba szökik
Céhek [TK. 85. old.]
céhek: közös mesterséget űzők érdekvédelmi szervezete
funkciók: termelés szabályozása, verseny korlátozása, város védelem, részvétel a város irányításában, segélyezés
kontár: céhen kívüli iparosok
inas >> legény >> mester
Könyvnyomtatás [TK. 91-92. old.]
Gutenberg találta fel a 15. században
cserélhető ólombetűk
gyorsabb és olcsóbb
Reneszánsz [TK. 90-91. old.]
Mezőgazdasági forradalom és következményei
8-ról a 13. századig melegebb, szárazabb lett Európa éghajlata, ami kedvezett a növénytermesztésnek
eszközök fejlődése: nehézeke, szügyhám, patkó
két - és háromnyomásos gazdálkodás elterjedése
Megnövekszik a népesség, sokan elvándorolnak: szabad földeket keresve vagy a városokba
Új területek művelés alá vonása pl. erdők (az új területeket művelésbe vonó jobbágyok kedvezményeket kaptak)
A többlettermelésből keletkezett felesleget a jobbágyok a városi piacra viszik, eladják pénzért
Elterjed a pénzadó
A jobbágyok vásárlóereje segíti a kézműipar fejlődését, a nemesek luxustermékek iránti igénye pedig a távolsági kereskedelmet
Városi kiváltságok
maguk választották a plébánost
vámmentesség/vámkedvezmény az utakon; a városba máshonnan érkező áruk vámoltatása
árumegállító jog (az áthaladó kereskedőket áruik eladására kötelezhették)
a polgárok személyükben szabadok, és szabadon értékesíthették tulajdonukat
saját maguk tartják fent a közbiztonságot
Városi társadalom
vezetők a legvagyonosabb és legelőkelőbb kereskedők és a legnagyobb telektulajdonosok voltak: patríciusok
A város népességének döntő részét alkották a polgárjog és telektulajdon nélküli plebejusok.
A két társadalmi réteg között helyezkednek el a céhekbe tömörülő kézművesek. (A 13. századtól több városban a városi tanács tagjai közé jelentősebb céhmesterek is bekerülhettek.)
Céhek
hozzájárulták a városi egyház fentartásához
Először évekig inasként kellett szolgálni, majd legényként dolgozni. Ezt követően hosszú vándorúton, idegen városok mestereinek tudását kellett elsajátítani. Végül egy különleges remekmunka elkészítésével lehetett mesterré válni.
sok legényből nem lett mester, mert szigorúan szabályozták a mesterek számát. az új mestereknek lakomát kellett rendezni, ami nagyon sokba került
a műhelyekben nem volt munkamegosztás
gyakran egy-egy céhre bizták a városfal egy szakaszának védelmét, ill. a falszakasz fentartását
Távolsági kereskedelem
Földközi-tenger: selyem, fűszer, illatszer (pl. Genova, Velence)
Északi-tenger, Balti-tenger: búza, méz, borstyán, prém, só, bor, fa, hal