1606. béke: mindegyik fél megtarthatja a hódításait
Bocskai-felkelés (1604-1606.) [TK. . old.]
Okai: magas adók, erőszakos ellenreformáció, magyar rendi jogokat a császár nem tartja tiszteletben, zsoldosok fosztogatása, hamis vádakkal perek magyar főurak ellen
Bocskai Istvánt perbe fogják, de a hajdúk segítségével ellenáll
Bocskai elfoglalja a Magyar Királyság nagy részét és erdélyi és magyar fejedelemmé választják
1606. bécsi béke: Habsburgok elismerték Erdély önállóságát és megígérték a rendi jogok betartását és a protestáns vallás szabad gyakorlatát
hajdúkat letelepítették: katonáskodásért cserébe földeket és adómentességet
Bethlen Gábor, Erdély fejedelme [TK. 75. old.]
uralkodása alatt Erdély aranykorát érte
fejlesztette az ipart és a nemesfémbányászatot, értékálló pénz, fejlett külkereskedelem
több sikeres hadjáratot vezetett a Magyar Királyságba
győzelmei hozzájárultak a magyarországi rendi jogok és a protestáns vallás védelméhez; Magyar Királyság hét vármegyéjét átcsatolták a fejedelemséghez (Partium)
Gyulafehérváron protestáns főiskolát alapított
Zrínyi Miklós [TK. 76-77. old.]
célja, hogy a Habsburgok többet tegyenek az ország felszabadításáért
1664. Zrínyi téli hadjárata: eszéki híd felgyújtása
1664. szentgotthárdi csata: támadó törökök megállítása
1664. vasvári béke
Thököly Imre, a kurucok fejedelme [TK. 78. old.]
kurucok: I. Lipót császár uralmával elégedetlen magyarok
Tököly Imre a kurucok élélre áll és felkelést robbant ki
elfoglalja Észak-Kelet Magyarországot, így 1682-ben létrejön a Felső-magyarországi Fejedelemség, amely a török vazallusa volt
uralma rövid ideig tartott
Zrínyi Ilona [TK. 79. old.]
első férje az óriási birtokokkal rendelkező I. Rákóczi Ferenc, közös gyermekük a későbbi II. Rákóczi Ferenc
második férje Thököly Imre
nagyon sokáig védi Munkács várát a Habsburg csapatok ellen
Buda visszavétele és a török kiűzése [TK. 80-81. old.]
1683. török sikertelenül ostromolják Bécset
XI. Ince pápa szervezésében létrejön a török ellenes Szent Liga
1686. Buda felszabadítása
1699. karlócai béke: Temesköz kivételével az egész ország felszabadul a török uralom alól, Erdély is Habsburg uralom alá kerül
hatalmas háborús károk, elnéptelenedett vidékek
Báthori István (1571-1686)
János Zsigmond halála után őt választják erdélyi fejedelemmé
elvette a lengyel király lányát, így lengyel király is lett
Távolabbi politikai tervét – Lengyelország, Magyarország és Erdély államszövetségét, mely egyaránt szolgálta volna a Habsburgok és a török visszaszorítását – nem tudta megvalósítani
nem született gyermeke, halála után megszűnt megszűnt Erdély és Lengyelország közössége
15 éves háború
Erdéllyel összefogott Havasalföld és Moldva
törökök elfoglalják Eger, Kanizsa és Esztergom várát
A következő várakat is elfoglalják a törökök, de ezeket sikerül visszafoglalni: Győr, Tata, Veszprém, Sziszek, Palota, Fülek
1596. mezőkeresztesi csata: török győzelem
Magyar Királyság területgyarapodása: pl. Szécsény, Nőgrás
Erdély területgyarapodása: pl. Lippa, Arad
1606. Zsitvatoroki béke
császár egyszeri ajándékként 200 000 forintot küldött a szultánnak
Habsburgok mentesültek a török az adófizetés alól
békét húsz évre kötötték
Eger, Kanizsa és Esztergom vára török kézen maradt
Bocskai
török koronát küldött neki, de nem vette fel a magyar királyi címet
politikai végrendelete: amíg a magyar korona idegen kézen van, szükséges a független Erdély, hogy segítse a magyarországi rendek jogainak és a vallásszabadság biztosítását
Bocskai békére hajlott, egyrészt azért, mert a szabadságharc eredményeit veszélyeztette a felkelők táborán belül a hajdúk és a nemesek egyre élesedő ellentéte, másrészt pedig azért, mert nem akarta magát a török karjába vetni, ami pedig elkerülhetetlen lett volna, ha szakít a Habsburgokkal.
Bécsi béke
Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket Bocskai és fiági utódai élete tartamára Erdélyhez csatolta
Szent Koronának Magyarországra hozatala
a legfontosabb magyarországi tisztségeket magyaroknak adományozzák
nádort kell választani
Bethlen Gábor (1613-1629)
török támogatással kerül a trónra, amiért cserébe két várat a törököknek ígért
fejlődött a külkereskedelem, több termékekkel csak a fejedelem kereskedhetett (arany, ezúst, vas, réz, méz stb.), ezekből származó bevétel így a kincstárat gazdagította
a bevételei nagy részét a hadseregre költötte, korszerű, ütökes serege volt
1618-1648. harmincéves háború a Habsburgok és ellenségeik (pl. csehek, franciák, svédek, dánok) között
Bethlen bekapcsolódott a háborúba a Habsburgok ellen, azt remélte, hogy így egyesíteni tudja Erdélyt és a Magyar királyságot; majd így mergerősödve kiűzni a törököt az egész országból
1619-ben a csehekkel szövetkezvecsapatai már Bécset kezdték körülzárni, amikor kénytelen volt visszatérni Erdélybe, mert a trónkövetelő Homonnai Bálint Legyelországból hátbatámadta
besztercebányai országgyűlés 1620-ban magyar királlyá választotta, a csehek veresége után azonban kénytelen volt a császárral béketárgyalást kezdeni
1621. nikolsburgi béke: lemondott a királyi címről, ennek fejében viszont megkapta a német-római birodalmi hercegi címet, valamint a hét felső-tiszai vármegyét és Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségeket
I. Rákóczi György fejedelem (1630-1648)
uralkodása alatt is follytatódott Erdély aranykora
ő is sikerrel kapcsolódott be a Habsburgok ellen a 30 éves háborúba
erősen megnövelte a fejedelmi birtokokat, erős fejedelmi hatalmat épített ki
1645. linzi béke: megkapta Abaúj, Bereg, Borsod, Ung és Zemplén vármegyéket haláláig; Szabolcs és Szatmár vármegyéket pedig fiai is örökölhették. A linzi béke ugyancsak megerősítette a magyarországi protestánsok szabad vallásgyakorlatát és megadta a parasztságnak a szabad templomhasználat jogát, amely megakadályozta, hogy a földesúr, élve kegyúri jogával, a jobbágyaival ellenkező vallású papot helyezzen a település templomába.
halála után Erdély hanyatlásnak indult
Elégedetlenség I. Lipót uralmával szemben (1658-1705)
előnytelen vasvári békt
magyar végvári katonaság egy részének elbocsájtása, helyettük külföldi zsoldosok
magas adók
országgyűlés összehívása nélkül rendeletekkel kormányzás
erőszakos ellenreformáció
A főrendi ellenállás központi alakja Zrínyi Miklós horvát bán lett volna, és még az ő irányításával kezdődtek meg a puhatolózó tárgyalások XIV. Lajos Franciaországával. Zrínyi azonban 1664. november 18-án elhunyt, így a m szervezkedés vezetése Wesselényi Ferenc nádorra szállt, akit támogatott a költő-hadvezér öccse, Zrínyi Péter. 1671-ben az összeesküvés vezetőit a császár kivégeztette.
Török kiűzése
Szent Liga: Habsburg Birodalom, Velence, Lengyelország, később Oroszország is; de a felaszabadító seregben sok magyar is harcolt
1697. a zentai csatában Savoyai Jenő döntő győzelemet aratott a törökök felett