Álmos fejedelemmé választásától 1301-ig, III. András király haláláig
1301-ben halt ki, III. András halálával
rendszerint férfiágon öröklődött a hatalom (kivéve Orseolo Péter és Aba Sámuel)
gyakoriak voltak a rokonok közötti trónviszályok, hatalmi harcok
a király gyakran megosztotta a hatalmát valamelyik rokonával (pl. testvérével), átengedve az ország egy részének írányítását neki
Európa-szerte elismert dinasztia: külföldi királyi családokkal való házasságok, több szent az Árpád-házban
Szent (I.) László, a lovagkirály [TK. 119-120. old.]
István halála után trónviszályok, pogánylázadások, nagyon rossz közbiztonság
sok paraszt szabad földterületekre vándorol, hogy ne kelljen a nemeseknek dolgoznia és adóznia
László nagyon szigorú törvényeket hoz a tolvajok ellen
minden pogány vallásgyakorlatot betiltott
tiltja a vándorlást, a földesúri terhek alóli kibújást
kezdeményezi István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatását
legyőzi az Erdélyre támadó nomád kunokat
elfoglalja Horvátországot
Könyves Kálmán [TK. 120. old.]
nagyon művelt volt
enyhített a törvények szigorán
törvénybe iktatta, hogy a boszorkányok egy bizonyos fajtája nem létezik
elfoglalta Dalmáciát
III. Béla [TK. 121. old.]
Bizáncban élt korábban, mert ő számított a császár örökösének sokáig
fejlesztette a kormányzatot, kiépítette a királyi udvarban a kancelláriát, ahol az írásbeli ügyintézés zajlott, itt papok dolgoztak (pl. a történetíró Anonymus)
magas királyi jövedelmek
II. András és az Aranybulla [TK. 121. old.]
nagyon sok királyi birtokot eladományozott
sokat háborúzott (keresztes hadjáratot is vezetett), ami nagyon sokba került
német felesége Gertrúd nagyon népszerűtlen volt, mivel saját rokonait támogatta, egy főúri összeesküvés során megölték
az uralkodásásával elégedetlen nemesek 1222-ben az Aranybulla kibocsájtására kényszerítették
korlátozták a király hatalmát; írásba foglalták a nemesek jogait és kötelezettségeit: adómentesek, de külső támadás esetén kötelesek hadbavonulni
IV. Béla uralkidásának kezdete [TK. 122. old.]
13. század elején Dzsingisz kán létrehozza a Mongol Birodalmat, utódai Európában is hódítanak
IV. Béla meg akarta erősíteni a királyi hatalamat, pl. visszavette az eladományozott birtokok egy részét, sokan ellene fordultak
behívta a nomád kunokat az országba, hogy erősítse az ország védelmét, meg akarta őket téríteni
a főurak a a kunok ellen fordultak, megölik Kötöny kun fejedelmet, a kunok kivonultak az országból
Tatárjárás [TK. 122-123. old.]
1241-ben a tatárok Batu kán vezetésével betörtek az országba
1241. Muhinál a magyar csapatok nagy vereséget szenvedtek
a tatárok elfoglalják az országot, a király elmenekül
1242-ben a tatárok váratlanul kivonultak az országból
Újjáépítés [TK. 124. old.]
a tatárok óriási pusztítást okoztak az országban
a király az ország védelme érdekében szorgalmazta várak és fallal körülvett városok építését
újra adományozott birtokat, de ezek feltétele a várépítés; kiváltságokat kaptak a városok; a király is épített várakat
visszahívta és letelepítette a kunokat
külföldről telepesek érkeznek az országba, hogy újra benépesítsék
Szent László (1077-1095)
Uralkodása elején meg kellett védeni a hatalmát Salamonnal szemben, aki újra trónra szeretett volna kerülni (1063 és 1074 között uralkodott, de I. Géza megdöntötte az uralmát), Salamont támogatta IV. Henrik német császár. Salamonnal először kiegyezett, majd amikor ismét fellázadt a visegrádi várba záratta, István szentté vatásakor kiengedte, de később harmadszor is fellázadt besenyő segítséggel
1077-ben úgy kerül trónra, hogy az előző királynak, I. Gézának volt két kiskorú fiúutóda (Álmos, Kálmán)
Megtiltotta, hogy vasárnap és ünnepnap bárki dolgozzon
ismét törvénybefoglalta a vasárnapi kötelező templombajárást
jó kapcsolatokra törekedett a német és a bizánci császárral, a pápával viszont megromlott a viszony aHorvátország elfoglalása miatt (pápai engedély nélküli püspökségalapítás, az ország pápai hűbérúraságát nem ismeri el)
Könyves Kálmán (1095-1116)
Lászlónak nem született fia, egyik unokaöccse Álmos volt a kijelölt utód, a másik, Kálmán papi pályára lépett
Végül mégis Kálmán lett a király, de ebbe Álmos nem nyugodott bele, fellázadt, ezért őt és fiát Kálmán megvakíttatta
Elfogadta a papi nőtlenségről szóló állásfoglalást és lemondott az invesztitúra (püspökök kinevezésének) jogáról
III. Béla(1172-1196)
gyakorlatilag túszként került a bizánci udvarba, a béke egyfajta zálogaként; Manuel császárnak nem volt fiúutoda, ezért őt tette meg örökösének hozzáadta a lányát
Manuel halála után Bizánctól területeket hódított el
uralkodása alatt avatták szentté I. László királyt
II. András (1205-1235)
III. Béla halála után először az idősebb fia Imre (1196-1204) került a trónra, öccse András többször a bátyja ellen fordult, de nem tudta átvenni a hatalmat; többször írányította az ország egy-egy részét, de volt, hogy Imre fogságab vetette
Imre halála után özvegye és fia, a gyermek III. László (1204-1205) külföldre menekült András elől, III. László hamarosan meghalt
szinte minden évben hadjáratot vezetett Halicsba, ahol még herceg korában uralkodott egy rövid ideig, amíg el nem űzték
keresztes hadjárata inkább csak turista út volt, nem került sor igazi harcokra; apja hagyta rá ezt a faladatot
Aranybulla ellenállási záradéka megengedte a nemeseknek, hogy fellázadjanak a király ellen, ha az megszegi az ország törvényeit
Uralkodása alatt indult meg az a folyamat, melynek során a helyi nemesség átvette a vármegyék írányítását
IV. Béla (1235-1270)
Juliánus barát, aki a magyarok Keleten maradt részét indult felkutatni, hozta a hírt a tatár veszélyről
a befogadott kunok megőrizték nomád életmodjukat, amivel zavarták a lakosságot pl. az állataik lelegelték a termést
felépítette a budai és visegrádi várat
a kunokat az akkor lakatlan Kiskunságba és nagykunságba telepítette le
az ország védelme érdekében támogatta a főuri magánhadsereg létrehozását
az eladományozott birtokok jövedelmét királyi jogon szedett adókkal, vámokkal és bányászatból származó bevételekkel pótolta
